Magyar merinó juh

Tenyésztési cél

A Magyarországra jellemző időjárási, takarmányozási és tartási körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó, kettős (hús, gyapjú) hasznosítású, félintenzív, hazai fajta fenntartása. Jelenleg és várhatóan a közeljövőben is fő haszonforrásnak a hústermelést kell tekinteni. Elsődleges cél a szaporaságának, báránynevelő- és tejtermelő képességének, anyai tulajdonságainak, valamint izmoltságának javítása, de ez nem mehet más értékes tulajdonság(ok) rovására. További cél a fajtára jellemző aszezonalitást megőrizni, növelni a szezonon kívüli utódok arányát, és a két ellés közti időt 250-280 napban optimalizálni, a gyapjútermelésben a merinóra jellemző minőség megőrzése. A szelekciós célok megvalósítását a fajta fenotípusos egységesítésével párhuzamosan kell végezni.

A fajta jellemzői

Magyarországon merinó juhokat az 1700-as évek közepétől tartanak. A magyar merinó elődje a magyar fésűsmerinó a múlt század húszas-harmincas éveire alakult ki a posztógyapjas elektorál-negretti merinó juhok valamint a helyi fajták (racka, hosszúgyapjas német-sváb juhok) keresztezéséből. A II. világháború után a szovjet merinófajtákat (kaukázusi, sztavropoli, grozniji és - legnagyobb mértékben - az aszkániai merinó) használták a fajta nemesítésére. A 60-as évektől megkezdődött a fajta húsirányú nemesítése is, kezdetben a francia merino precoce, majd a német (akkoriban NDK illetve NSZK) húsmerinók felhasználásával. 1993. évtől önálló törzskönyv alapításával megindult az egységes magyar merinó kialakítása, ezzel egyidőben megszűnt a merinó alfajták felhasználása a fajta nemesítésében.

A magyar klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, fehér színű merinó fajta, közepes húsformákat mutat. Jó anyai tulajdonságokkal, báránynevelő képességgel rendelkezik, egész év folyamán ellethető.

A fajtára 1,2 – 1,5 szaporulat jellemző. Kifejlett korban az anyák 50-60 kg, a kosok 85-110 kg súlyúak. Az anyajuhok nyírósúlya 4-6 kg, a kosoké 6-10 kg, a fürtmagasság 6-12 cm, a gyapjú finomsága 18-26 µm.

A fajta küllemi leírása

Az anyák feje középhosszú, a kosoké durvább, szélesebb. A homlok széles és kissé domború. Az anyák szarvatlanok. A kosok is suták, de megengedett a szabályos csigás szarv, a szarvkezdemények nem kívánatosak. A szarvak és a körmök színe viasz-sárga. Az anyák orrháta egyenes, a kosoké enyhén domború. A szemek élénkek, közepes nagyságúak. A szemhéj nem lóghat, lehetőleg teljesen fehér legyen, de sárga kontúr elfogadható. A fülek közepes hosszúságúak, vízszintesen oldalt állóak.
A nyak közepesen izmolt, középhosszú. Az anyák nyaka lebernyeg nélküli, csak fodrozott, a kosoké legfeljebb három lebernyeget mutathat. A váll jól kötött, a mar közepes hosszúságú és izmoltságú. Ugyanilyen a hát és az ágyék is. Fontos kívánalom, hogy a hát egyenes legyen. A fajtára jellemző az enyhén lejtős, közepes szélességű, aránylag rövidebb far. A mellkas közepes mélységű, a könyök vonaláig leér. A szügynek megfelelő szélességűnek kell lennie. A kosok hasa hengeres, az anyáké terjedelmesebb. A tőgy arányos és közepes fejlettségű, a tőgybimbók nem nagyok. A végtagok szabályos állásúak, közepes hosszúságúak és mérsékelten izmoltak. A far és a combok izmoltsága jó.
A faroknak a nőivarnál az ivarszerveket takarnia kell. Kosok esetében a herék megfelelő nagyságúak és kívánatos, hogy gyapjú fedje. Az anyák csontozata finomabb és tömör, a kosoké durvább és erőteljesebb.
A bőr tömött, rugalmas, az egész felületén pigment nélküli, de a szemhéjon, ajkakon és füleken kisebb, nem élesen határolt foltok előfordulhatnak. A bunda fürtös szerkezetű, kiegyenlített, fehér színű. A homlokot gyapjú fedi, amely a fülek mindkét oldalán lenő a rágóizom tájékára is. Az orrhátat, a pofát és a füleket fehér, sárgásfehér színű (nem meszes, vagy ezüstös fehér) szőr borítja. A végtagokat elől lábtőig, hátul csánkig fedi gyapjú. Kívánatos, hogy a gyapjú a lábszárakra is ráhúzódjon..

Törzskönyvbe kerülést kizáró okok

• törzskönyve kerülés feltételeinek nem teljesülése
• általános küllemi és gyapjú hibák
• gyapjúval teljesen benőtt fej (bagolyfej)
• kosok esetén a gyapjú kiegyenlítettlenség (4 mikrométernél nagyobb különbség a lapockáról, illetve a farról vett gyapjúminták között) (kosok „K” minősítést kaphatnak)
• testránc (kosok „K” minősítést kaphatnak)
• szarvkezdemény, szarvcsonk (kosok „K” minősítést kaphatnak)
• fekete szín a fejen, lábon vagy a bundában