Magunkról

Nyomtatóbarát változat
Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség
 
1024x768

1991. április 25-én 55 juhtenyésztő részvételével alakult meg Üllőn a Juh Törzstenyésztők Országos Egyesülete. Az új szervezet fő feladata a törzskönyvezési munka újraszervezése, az állományok és azok tenyésztési dokumentumainak megmentése volt. 1992. május 14-től Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Egyesületek Szövetsége majd 1996. július 12-étől Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége néven működött tovább a szervezet (rövidített néven Magyar Juhtenyésztő Szövetség). 1995. július 3-án kapta meg a Szövetség, az Állattenyésztési Törvény és annak végrehajtási rendeletei alapján elkészített tenyésztési programjának elfogadásával a tenyésztőszervezeti elismerést.

Az elmúlt években teljesen új típusú és struktúrájú törzskönyvezési és nyilvántartási rendszert alakítottak ki, mely megfelel a nemzetközi és EU előírásoknak is. A tenyésztés alapja a fajtatiszta tenyésztés lett (a megelőző évtizedek keresztezési hulláma után), melyből kiindulva természetesen tervszerű végtermék-előállító keresztezési programok bevezetése ajánlott.

2006-ra a taglétszám 230 fölé emelkedett és 1300 társult tag csatlatozott a szövetséghez, de az összes (mintegy 7000 – 8000) juhtartóval munkakapcsolatba került a Szövetség. Az elmúlt tíz évben növekedtek a feladatok, ezzel párhuzamosan a személyi állomány is fejlődött. A kezdeti 1-2 főről 8-10 főre, majd napjainkra 50 fölé emelkedett fokozatosan a dolgozói létszám, ahogy a feladatok ezt megkövetelték.

A Szövetség 1995. óta nemcsak a törzstenyészetekkel foglalkozik, hanem a juhtenyésztési támogatások kapcsán 1995. óta a támogatásban részesült juhállományok egyedi nyilvántartásában is részt vett. A 29/2000. (VI.9.) sz. FVM rendelet alapján 2001-től az összes 6 hónaposnál idősebb juhot a Magyar Juhtenyésztő Szövetség munkatársai jelölik és végzik az egyedi nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációt. A 47/2005. (V.23.) FVM rendelet, majd a 182/2009 (XII.30.) előírásai alapján a szövetség közreműködik a nyilvántartáshoz és jelöléshez szükséges eszközök, nyomtatványok biztosításában, az éves állományleltárok végzésében és a nyilvántartással kapcsolatos adatbázis kezelésében.

2008-tól a kecskék ENAR feladatainak ellátásával, 2009-től pedig a kecskefajták törzskönyvezésével és teljesítményvizsgálatával bővült a szövetség tevékenysége, ezért 2009. március 5-től Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (rövidebb néven Magyar- Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, MJKSZ) néven képviseljük tagjainkat (414 törzstenyésztő rendes tagot és mintegy 1660 társult tagot, akik a hazai juh- és kecskeállomány közel 60%-át tartják). Nagyon fontos feladatának tekintjük a tagok és az árutermelő tenyészetek ellátását minden olyan friss információval, amely tenyésztési döntéseikben segítséget jelenthet. A tenyésztők évek óta tapasztalhatják, hogy a rendeletek, pályázatok megjelenésével szinte egyidőben a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség levélben értesíti a juhtartókat az aktuális teendőkről. A szövetség instruktorai minden juh- és kecsketenyésztőhöz eljutnak a nyilvántartási és jelölési munkák elvégzése miatt, így közvetlen személyes szaktanácsadásra is lehetőség nyílik. A szövetség alapvető feladatának tekinti a tájékoztatást e közvetlen mód mellett levél, újság, kiadványok, részközgyűlések, tájértekezletek és kiállítások útján is. A szövetség a hazai kiskérődző ágazat legnagyobb társadalmi érdekvédelmi és szakmai szervezete, amely teljeskörűen minden fórumon képviseli a hazai juh- és kecsketartók érdekeit, foglalkozik az ágazat stratégiai kérdéseivel.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
 
„A juhtenyésztés sikere legnagyobb részt attól függ, hogy milyen tenyészállatot tartunk. Alaposan és körültekintően kell tehát kiválogatni mind az anyákat, mind a kosokat, mert azok minősége és termelőképessége a jövő ivadékokban öröklődik”
Dr. Guoth Ernő: A kisgazda juhtenyésztése. 1947.
Tisztelt Tagtársak, Tenyésztők, Kollégák!

25 éves a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége

Negyed század történelmi léptékkel mérve nem is olyan hosszú idő. Természetesen ez attól függ, hogy ezt a tényt milyen szemüvegen keresztül nézzük. Ha azt vesszük figyelembe, hogy ez körülbelül azonos egy emberi generációváltás idejével, akkor hosszú. De a kérdést másképpen is megközelíthetjük, akkor, ha megpróbálunk számot vetni azzal, hogy ténylegesen az alatt a negyedszázad alatt, mióta Szövetségünk megalakult mekkora változások történtek szűkebb régiónkban és mekkora változások történtek szűkebb szakmai területünkön a biológiában és az állattenyésztésben. A következőkben felsoroltakból is világosan kitűnik majd, hogy ez a 25 év milyen hosszú idő:

E rövid negyedszázad alatt 7 miniszterelnök váltotta egymást az ország élén és 11 miniszter vezette azt a tárcát, amely felügyelete alatt dolgoztak a magyar növény- és állattenyésztők, akkor azt hiszem, rendkívül változatos és sokszínű volt ez az időszak. De már alig emlészünk arra, hogy Szövetségünk már működött akkor, amikor a NATO-hoz csatlakoztunk, és közvetlen szomszédunkban kitört Európában a II. Világháború óta példátlan nagyságrendű háborús konfliktus, sok tízezer ember halálát és több mint egymillió ember tömeges lakóhely változtatását kényszerítve ki déli szomszédainknál. Alig-alig emlékszünk már arra is, hogy éjjelente bombázó repülőgépek százainak rémisztő dübörgését hallhattuk halálos terhüket cipelve, útban Dél felé. Ezek a szörnyűségek alig húsz éve történtek, itt mellettünk.

2004-ben több éves előtárgyalások után csatlakoztunk az Európai Unióhoz, amely lépés mérföldkövet jelentett általános politikai, de agrárszempontból is, aminek itt részleteibe nem mehetek bele. Jellemzésül szeretnék utalni arra, hogy az űrtechnológia gyakorlati alkalmazását minden szereplő saját bőrén érzi, hiszen az űrből ellenőriznek minden egyes birtoktestet, pontosan szembesítve az általunk bevallottakat a valósággal. Soha nem felejtem el, amikor 2002-ben egyik munkatársammal beszélgetve, jeleztem neki, hogy jelentős birtokának minden négyzetméterét a világűrből fogják felmérni és ellenőrizni, csak ennyit mondott: ”Hiszem, ha látom!” Mekkorát változott a világ az óta!

Aligha gondolunk arra, hogy Szövetségünk megalakulásakor Magyarország öt országgal volt szomszédos, ma – bár a cseheket közben elveszítettük - már hét szomszédunk van, pedig mi ugyanakkorák maradtunk, régi helyünkről tapodtat sem elmozdulva. Ennyit a politikáról, a teljesség igénye nélkül!

Az előbbieknél nem kevésbé drámai változások zajlottak le az állattenyésztésben és a biológiában is. Legyen szabad néhányat ezek közül említenem. 1999-ben kezdték gyakorlatban alkalmazni az ivarspecifikus spermát és így már mélyhűtött zigótákat is szinte ivar szerint lehetett megrendelni. Először a szarvasmarhát sikerült klónozni, majd világhírre tett szert Dolly, az első klónozott juh. Mesterséges kromoszómát 2002-ben építettek először állati genomba. 2001-ben Craig Venter bejelentette, hogy sikerült feltérképezni az emberi genomot. Ma már minden fontosabb háziállat fajunk szinte teljes géntérképe ismert, most fejeződött be a Kárpát-medencei gímszarvas teljes génállományának feltérképezése is. Olyan áttörések ezek, amelyek közül, ha kettőt vagy hármat felsoroltam volna hallgatóként az egyetemi vizsgán 25 évvel ezelőtt, valószínűleg megbuktam volna.

Mialatt a röviden említettek történtek, Szövetségünk folyamatosan végezte munkáját, igyekezvén képviselni és egybetartani a juhtenyésztők széles táborát, sok szempontból példát is mutatva más háziállat fajok tenyésztőit összefogó szervezeteknek.

Nem mulaszthatom el köszönetemet kifejezni az elmúlt 25 év során a Szövetséget vezető elődeimnek, elnöktársaimnak, Kovács Györgynek, Mucsi Imrének, Fésüs Lászlónak és természetesen annak a szakapparátusnak, a teljes jogú és társult tagoknak, akiknek aktív együttműködése nélkül a Szövetségünk nem ünnepelhetné most 25. születésnapját.

Dr. Horn Péter
elnök
„Okszerű takarmányozással és tenyészkiválasztással ugyanis juhállományunkat pár év alatt megjavíthatjuk és annak hasznát, jövedelmét nem remélt mértékben fokozhatjuk.”
                                  Dr. Guoth Ernő: A kisgazda juhtenyésztése. 1947.