Papp József Kft.
Papp József 1955-ben Nagylakon született, középiskoláit Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumban végezte, majd Debreceni Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerezett állattenyésztés szakon.
Az egyetem elvégzése után 1979-től 1992-ig a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, majd annak jogutódjaiban dolgozott különböző beosztásban: szarvasmarha telepi műszakvezetőségtől kerületi igazgatóig. 1992-ben munkaviszonya „közös megegyezéssel” történő megszűnése után 1994-től falugazdászként, körzetvezető falugazdászként tevékenykedett 2012-ig. Az 1992-ben megszűnt munkaviszonya szerencsésen egybeesett a rendszerváltozás kezdetév el, így lehetősége nyílt kárpótlási jegyeken földeket, használt gépeket vásárolni.
Édesapja és mindkét nagyapja (anyai-apai) a szó igazi értelmében juhászok voltak. Soha életükben nem csináltak mást, „csak” élték a juhászok nehéz és nem mindennapi életét a makai-csanádi pusztákon legeltették nyájaikat dacolva az időjárási körülményekkel, pásztorkunyhókban laktak, vándoroltatták juhaikat Csanádpalotáról Pérre (Győr mellé) Mezőhegyesre, amikor ezen a vidéken nem találtak elegendő legelőt, élelmet.
Édesapja halála után 1997-ben a 100 darab anyajuhból 33 maradt számára. Ekkorra nem az volt az első gondolata, hogy hogyan lehetne azokat eladni, hanem miként lehetne az állományt fenntartani és tovább szaporítani.
Kezdetben 1997-től Nagylakon tartotta a juhokat, nyáron a kendergyár kazalozó területén legeltették, télen egy szalmatetős supában teleltették.
Ilyen körülmények között is sikerült állományt 2005-re 250 darab anyajuhra növelni, és törzstenyészetet kialakítani. A tartási körülményekben óriási változás akkor történt, amikor 2005-ben Mezőhegyesen sikerült vásárolni egy lepusztult állattartó telepet. Azóta a teleltetés mindig itt történik (december közepétől április közepéig) a legeltetés pedig a régi helyünkön a Nagylaki Kendergyár területén. Érdekesség, hogy a kihajtás és a behajtás mindig „lábon” történik.
A Mezőhegyesi telep felújítását folyamatosan végezte, természetesen úgy, ahogy anyagi lehetőségek megengedték. 2014-ben sikeresen pályázott az ÁTK IV.-es telep korszerűsítésre, ennek keretében sikerült az összes palatetőt lecserélni, korszerűsítetni az istállókat, felújítani a szociális épületet. Folyamatban van a kerítés építése, a válogató karám, és a takarmány roppantó beszerzése.
A következetes és kitartó munka eredményeképpen az ország egyik legnagyobb őshonos cigája törzstenyészete van a tulajdonában.
A céltudatos tenyésztői munka következményeképpen rendszeres résztvevője és díjazottja az állattenyésztési kiállításoknak (Hódmezővásárhely, OMÉK).
A telepen folyó szakmai munka elismerése az a tény is, hogy 2012 óta a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség kosnevelő telepeként is működők, amikor is évente körülbelül 50 db kosbárányt nevel fel, hogy azokat egyéves korukban egy árverés keretében eljuttassák a tenyésztőkhöz.
A tenyészet is küzd az állattenyésztés állandó gondjaival, úgymint értékesítési, üzemelési nehézségek, de a tenyészállatok értékesítésével, a technológia korszerűsítésével az ágazat jövedelmezősége tovább javítható.