Hortobágyi racka (fehér, fekete) juh

Nyomtatóbarát változat
Fajtát bemutató videó: 
Videó megnyitása

Tenyésztési cél
A legősibb nemzeti juhfajtánk tulajdonságainak megőrzése, eredeti genetikai változatosságának fenntartása. Fő tenyészcél a fajta szilárd szervezetének, nagy ellenállóképességének, jó anyai tulajdonságainak megőrzése extenzív körülmények között.

A fajta jellemzői
A fajta eredetét még homály fedi, bizonyítékaink nincsenek arról, hogy honfoglaló őseinkkel került volna a Kárpát medencébe. Nem tudjuk pontosan behatárolni, hogy a Kárpát-medence mely területére pontosan mely népcsoporttal és mikor érkezett be a magyar juh. Első régészeti emlékek, leírások a XVI-XVII. századból származnak, amelyek egyértelműen a fajta jelenlétére utalnak. Mindenesetre ősi jellegére utal, hogy a finnugor „juh” szót megkülönböztetve használták eleink a rackára, a nyugatról származó sváb fajtákat és a merinót ellenben a német eredetű birka megnevezéssel illették. Évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó juhfajtája volt.
Fő ismertetőjegye a szarvalakulása, mely a világon egyedülálló. A két ősi színváltozatot ugyan jelenleg egy fajtának tekintjük, de törzskönyvi nyilvántartásuk a kezdetek óta külön folyik. A két színváltozat egyedei a tenyésztés során nem keresztezhetőek egymással.
A gereznája kiváló viseletet (pl. kucsma, suba) adott a magyarságnak századokon át. A magyar rackajuh testsúlyát tekintve közepes nagyságú a racka juhok csoportjában. Évente egyszer ellik, mivel ivarzása szezonális, július közepétől január közepéig nagy biztonsággal termékenyíthető. Átlagos szaporasága 1,0-1,4 bárány/ellés, az ikerellések aránya az élőhelytől függően 5-40%. Kiváló anya, jó báránynevelő, tejtermelése alapján akár a tejelő juhok csoportjába is sorolhatnánk. Korábbi adatközlők mérései szerint a bárányok leválasztása után 60 liter tejtermelésre is képes, ámbár ma már nemigen fejik. Gyapja durva (átlagosan E-szortiment), kevert (pehelyszál 20-40, felszőr 60-80 μm közötti szálfinomságú). A bárányok erősek, rendkívül életképesek, már a születésük napján képesek az anyjukkal akár több kilométert is megtenni. A tökéletes szervezeti szilárdsága, jó legelőkészsége, élénksége kiválóan alkalmassá teszi a külterjes, jórészt istálló nélküli tartásra. Így tartották ezer éven keresztül, így kell megőriznünk ezután is. Nem tűrhető el tehát semmiféle, a puha, laza szervezetre utaló jel a fajtában. Kifejlett korban az anyák 35-45 kg, a kosok 50-70 kg súlyúak, a marmagasság anyáknál 66 cm, kosoknál 72 cm átlagosan.

A fajta küllemi leírása
Bár az egész testi felépítettsége tetszetős, mégis a legszebb testtája a feje. Büszke tartása, fölfelé álló pödrött szarvai egyedülállóak a világ juhfajtái között. Koponyája megnyúlt, az arcorri rész felé elkeskenyedő. A kosok közepesen domború orrvonallal bírnak. Az anyák feje finom, száraz, a kosoké burkoltabb, de nem durva. Kifejezett a másodlagos nemi ivarjelleg. Tekintete élénk, figyelmes. A fülkagylók a közepes nagyságútól kisebbek, vékonyabbak, vízszintes tartásúak, ám rendkívül mozgékonyak. A legtetszetősebb szarvalakulás elölnézetből az egyenes szárú, szabályos V alakban felfelé álló, hossztengelyében egyenletesen pödrött, két éves kor fölött legalább 4 csavar fordulatot vett szarv. Oldalnézetben az arcél meghosszabbított vonalától előbbre dől. A kosok szarva hosszabb, vastagabb és valamivel nagyobb terpesztésű. A fajta genetikai változatosságának megőrzése érdekében az egyenestől eltérő szarvalakulások (pl. tulipán alakú) is megengedhetők. A tenyésztésben törekszünk a hosszabb szarvak elérésére. A szarvak hossza anyáknál meg kell, hogy haladja a fej hosszát, míg kosoknál a fejhossz legalább kétszerese a kívánatos. A szemhéjak és az ajkak feszesek. A fejet fényes rövid szőr borítja. Az arci rész mindig tiszta legyen. A nyak közepesen izmolt, lebernyeg és ráncmentes, tetszetős, büszke tartású ún. szarvasnyak. A hát felső vonala egyenes, fiatal korban farban némi túlnőttség mutatkozik. A törzs parlagi jellegű. A hát élesebb és keskenyebb a többi juhfajtához képest. A mellkas mély. A has kosoknál hengeres, az anyáknál terjedelmesebb. A far enyhén lejtős, közepes szélességű és hosszúságú. Az anyák tőgye jól fejlett és csupasz. A farok alacsonyan tűzött, hosszú, a csánkon minden esetben túlér. Az izomzat szikár, de rugalmas. A lábak vékonyak, de csontozata erős, szikár, inai acélosak. A csülkök szilárdak, szaruja rugalmas, szabályos formájú, külterjes tartásmód esetén gondozást nem igényel. Mozgása gyors, ügyes és harmonikus. A bunda tincses, majdnem zsinóros szerkezetű, hullámos lefutású, egyes testtájakon akár 30 cm-t is elérő vagy meghaladó hosszúságú, majdnem földig érő, csak a nyakat és a törzset fedi. A mellső lábak rövid, fényes fedőszőrökkel borítottak. A hátulsó lábak gyapjúval benőttsége igen gyakori, de a tenyésztésben törekednünk kell a hátulsó lábak tisztaságára is. A hasra rendszerint nem jellemző a benőttség, különösen idősebb korban. A bunda színe fehér vagy fekete.

Fehér színváltozat:
A pofa és a lábak rövid szőre a bőrsárgától a fényes vörösbarnáig terjedő színű. A bunda úgymond szennyes fehér. Előfordulnak a törzs hátulsó részén halvány vörhenyes-lila színű egyedek is. A szarvak viaszsárgák, melyeken sötétebb csíkok előfordulhatnak, de ne uralkodóan. A körmök sötét-viaszsárgák vagy sötétbarnák, sávozottság is elfogadható. Az ajak, a szemhéj, a szájpadlás az orrtükör sötét rózsaszín, rajta gyakran festenyfoltok találhatók. A bárányok színe születéskor: a fej, az alsó nyakél, a lábak, a farok barnák, a többi testtáj fehér, de igen gyakori a teljesen fedett barna színű bárány is.

Fekete színváltozat:
A pofa és a lábak rövid szőre fényes fekete. A gyapjú egyaránt fekete. A bárányok születéskor fényes fekete színűek, a gyapjú rövid és igen göndör csigákat alkot, szépségben megközelíti a fekete színű karakul bárányokét. Nyár folyamán nap hatására előfordul, hogy a szálvégek kivörösödnek. Idősebb korban őszülés (darusodás) következik be, amely a bundának szürke árnyalatot ad. Számos egyed a korral olyan „daruszőrűvé” válik, hogy feketének alig nevezhető, ám a kis létszámú fekete populáció miatt még az ilyen egyedekre is szükség lehet. A szarvak és a körmök sötét palaszürkék vagy feketék, a szarvakon csíkozottság elfogadható. Az ajak, a szájpadlás és a nyelv egyenletesen sötétszürke. A bundában a fürtök hosszúsága ritkán éri el a fehér színváltozatét. Kisfokú tűzöttség éves kor felett a száj körül és a lábakon megengedett.

Törzskönyvbe kerülést kizáró okok
-       törzskönyvbe kerülés feltételeinek nem teljesülése
-       a fajtára jellemzőtől eltérő általános küllemi és gyapjúhibák
-       a szarvatlanság vagy a fajtajelleg leírástól eltérő súlyos szarv hibák, gyapjús mellső láb
-       fehér színváltozat esetén a testen lévő sötét (fekete) foltok, a már fiatal korban tarka pofa és
        lábak, erősen tarka fülek, a szürke szín bármilyen árnyalata a fejen és lábakon
-       fekete színváltozat esetén fehér folt a testen, fejen vagy a farokvégen, a már fiatal korban
        (18 hónapos kor előtt) fellépő erős tűzöttség a bundában, karakul jellegű, lapos és nagyobb
        szőrforgók a bárány prémjén

Törzskönyvbe kerülés feltételei:

nőivar

hímivar

Életkor első elléskor, maximum (hó)

36

-

Korr. báránykori súlygyarapodás, minimum (g/nap)

120

180

Növendékkori súly, minimum (kg)

-

22

Testsúly éves korban, minimum (kg)

26

33

Bírálati pont

M

93