Cikta juh

Tenyésztési cél

A fajta tulajdonságainak megőrzése, genetikai varianciájának fenntartása. Fő tenyészcél a szilárd szervezet és a nagy ellenállóképesség megtartása, a jó anyai tulajdonságok megőrzése, illetve a fajta biztonságos fennmaradáshoz szükséges populációnagyság elérése, fenntartása.

A fajta jellemzői

A cikta a középkorban széles körben elterjedt, Magyarországon is tartott közép-európai parlagi juh hazánktól nyugatra, észak-nyugatra kialakult típusának, a Zaupelschafnak máig fennmaradt leszármazottja. A kiinduló fajta a XVIII. században több hullámban került be az országba, hozták a német betelepülők és hozatták a birtokosok az itteni juhoknál finomabb gyapja miatt. Ezeknek a dél-német és még előttük a morva juhoknak az elterjedésével vált általánossá a birka szó, ami megkülönböztette őket a magyar juhoktól. A később érkező merinóval való átkeresztezés nyomán ez a parlagi fajta is visszaszorult, legtovább Baranya és Tolna megyében maradt fenn, főképp a sváb lakosságnak köszönhetően. Ebben a két megyében még a II. világháború után is tízezres számban volt fellelhető az akkor már ciktaként vagy sváb juhként is emlegetett fajta. A szövetkezetekben összegyűjtött nyájakat merinókkal keresztezték, így amikor 1974-ben rendeletet hoztak az őshonos fajták fenntartására, pár tucat egyeddel kellett újraindítani a tenyésztést. A cikta gyapjúja hosszúfürtű, durva. Vérmérséklete élénk, figyelmes juh.
Szaporasága 1,1-1,2, aszezonális ivarzásra az egyedek jelentős része hajlamos, jó báránynevelő. Marmagasságuk 60 cm körüli. Kifejlett korban az anyák 30-45 kg,  a kosok 50-70 kg súlyúak.

A fajta küllemi leírása

A fej arányosan kicsi, a homlok, orrhát az anyáknál egyenes, a kosoknál domború. A fül kicsi-közepes nagyságú, keskeny, hegyes, vízszintesen hordott, egyes egyedeknél tölcsérszerűen sodrott. Az anyák túlnyomórészt szarvatlanok, de a kosok egy része is. A szarvalt kosok általában csigás szarvat viselnek. Ennek mérete, vastagsága, hossza, a csiga nagysága, terpesztése egyedenként változó. Azonban kívánatos, hogy a csiga első fordulata a halántéktól legalább 1 ujjnyi távolságra legyen.
A cikta kistestű, erős és szikár. A lábak vékonyak, kecsesek, a testmérethez arányosak, nagy gyapjúban azonban túl finomnak tűnhetnek. A farok általában a csánkig ér.
A fej fehér színű, rövid fényes szőrrel fedett. A gyapjú a homlokon, a legtöbb juhon a szem vonaláig benőtt. A mellső lábakat mindig rövid szőr fedi. A hátsó lábak hátulsó éle (hátsó lábszár) azonban gyakran enyhén seprűs, de nem gyapjúval benőtt. A testet alácsüngő, fehér színű, tincses gyapjú fedi (kevert gyapjas juh). Az éves gyapjúnövekedés meghaladhatja a 20 cm-t.
A bőr pigmentmentes, azonban az orr, szem, fül, száj tájékán előfordulnak kisméretű pigmentfoltok, ritkán a test egyéb részein is, de ez nem kívánatos. A körmök és a szarvak viaszsárgák (a körmök sávozottsága előfordulhat). A körmök erősek, egészségesek, a juhok lábvég betegségekre nem hajlamosak. A bőr vékony, rugalmas. A kosok orrhátán kifejezett haránt-ráncok nem kívánatosak.

Törzskönyvbe kerülést kizáró okok

• törzskönyvbe kerülés feltételeinek nem teljesítése
• általános küllemi és gyapjú hibák (merinó jellegű gyapjú, foltosság)
• a lábszáron (2 cm-nél nagyobb átmérőjű) fekete vagy barna foltok