119/2007. (X.18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről
119/2007. (X. 18.) FVM rendelet
a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási
rendszeréről
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9.
alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2)
bekezdésének 5., 6. és 8. pontjában, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.)
Korm. rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket
rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes
adatok országos nyilvántartását végző Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR)
működtetésére, a TIR működtetésében részt vevő természetes és jogi személyekre és jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra.
Fogalmak
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. állat: az alábbi állatfajok valamelyikéhez tartozó egyed:
a) szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény (a továbbiakban együtt: szarvasmarha),
b) lófélék: ló, szamár, öszvér,
c) sertés: a Suidae családba tartozó bármely állat, beleértve a nem kizárólag bemutatás, vagy
közvetlenül vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vaddisznót is,
d) juh és kecske,
e) baromfi és egyéb madárfajok (a továbbiakban együtt: baromfi): házityúk, pulyka, kacsa, lúd,
gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, laposmellű futómadár (strucc, emu),
f) házi nyúl,
g) prémesállat-fajok: csincsilla, nutria, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc, görény,
h) halfajok,
i) méh,
j) a c) és az e) alpontokban felsoroltaktól eltérő fajú egyéb vadászható vadfajok,
k)
2. árutermelő/kereskedő tenyészet típus: állatot tenyésztési, végtermék-előállítási, kereskedői
vagy nem gazdasági céllal tartó tenyészet;
3. állategészségügyi hatóság: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja;
4. állattartó/üzemeltető (a továbbiakban együtt: állattartó): az a természetes személy vagy jogi
személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a tartott
állatokért, illetve egy adott létesítmény üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel
felelős;
5. Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR): a baromfi állománymozgások, a
keltetések és a baromfi törzsállományok nyilvántartására létrehozott számítógépes rendszer;
6. ENAR: a szarvasmarhák, a sertések, a juhok és a kecskék Egységes Nyilvántartási és
Azonosítási Rendszereinek összefoglaló elnevezése;
7. ENAR-koordinátor: az illetékes megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt hatósági
állatorvos, aki irányítja és ellenőrzi az adott megyében a TIR és az ENAR működtetését;
8. ENAR-felelős: a tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért és a számára előírt
ENAR feladatok ellátásáért felelős személy. A megyei körzetekbe sorolt tenyészetekben a
megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos, önálló
tenyészetekben az állattartó vagy megbízottja;
9. kapcsolattartó személy: a szarvasmarha, a sertés, a juh és kecske fajok egyikét sem tartó
tenyészetekben az állattartó által kijelölt személy, aki a kapcsolatot tarja a TIR üzemeltetőivel.
Baromfi- vagy halkeltetőkben a keltetésvezető;
10. megyei állategészségügyi hatóság: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve;
11. megyei körzet: egy kapcsolattartó állatorvoshoz rendelt szarvasmarha- és/vagy sertéstartó
tenyészetek összessége;
12. Országos Adatbázis: a tenyészetek, a tartási helyek, az állatok, az állatmozgások
nyilvántartására, valamint az ezekkel kapcsolatos adatok kezelésére, feldolgozására és az arra
jogosultak részére adat szolgáltatására létrehozott TIR, ENAR és BIR rendszerek központi
számítógépes adatbázisa;
13. Országos Állategészségügyi Információs Rendszer (a továbbiakban: OÁIR): az
állategészségügyi hatóság élőállat- és állati eredetű termékszállítás ellenőrzési, járványügyi,
állatjóléti, élelmiszer-higiéniai, élelmiszer minőségellenőrzési, takarmányfelügyeleti, gyógyszerellenőrzési
és laboratóriumi diagnosztikai feladatainak támogatására kialakított információs
rendszer;
14. önálló tenyészet: olyan árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú, szarvasmarhát és/vagy
sertést tartó tenyészet, amelyben az illetékes megyei állategészségügyi hatóság 5. § szerinti
engedélyével az állattartó saját maga vagy megbízottja útján látja el az ENAR-ral kapcsolatos
feladatokat;
15. tartási hely: bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy
fedetlen gazdaság esetén bármely olyan hely, ahol az (1) bekezdés szerinti állatokat állandó vagy
időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ilyen állatok tartózkodnak, beleértve a vágóhidakat, a
halfeldolgozókat, a keltető üzemeket és az állati hulla megsemmisítőket. Több létesítmény,
építmény egy tartási helynek tekintendő, ha az állatok egymással közvetlenül érintkezhetnek,
függetlenül az ott tartott állatok fajától, hasznosításuk módjától. Amennyiben egy tartási helyen
több tenyészet található, úgy azoknak azonos állategészségügyi minősítésűnek kell lenniük;
16. támogatás: minden olyan nemzeti hatáskörben vagy az Európai Unió közös agrárpolitikája
magyarországi végrehajtásának keretében teljesített pénzbeni kifizetés vagy olyan nyújtott
kedvezmény, amelynek pénzben meghatározott értéke van, és amelyhez a folyósításon túl a
kedvezményezett állattartó által teljesítendő kötelezettség tartozik;
17. tenyészet: egy állattartó a hozzá tartozó tartási hellyel együtt;
18. tenyésztési hatóság: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja;
19. tyúktojás egyenérték: különböző fajhoz tartozó baromfi félék tojásainak tyúktojáshoz
rendelt viszonyító száma, amely a keltető üzemek kapacitásának egységes meghatározását
szolgálja. Ennek megfelelően egy darab gyöngytyúktojás egy tyúktojás egyenértéknek, egy darab
lúdtojás három tyúktojás egyenértéknek, egy kacsa, illetve pulykatojás két tyúktojás
egyenértéknek, egy darab strucctojás huszonhárom tyúktojás egyenértéknek, valamint egy darab
emutojás tíz tyúktojás egyenértéknek felel meg;
20. Útmutató: a tenyésztési hatóság által készített és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
honlapján közzétett TIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.
Tartási helyek létesítése, tenyészetek kialakítása
3. § (1) Tartási helyek létesítéséhez, tenyészetek kialakításához az illetékes megyei
állategészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges.
(2) Az állattartónak a nyilvántartásba vételi bejelentése során, ha az állattartóhoz több tartási
hely tartozik, akkor - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - ezekből különböző tenyészeteket
kell kialakítania.
(3) Egy tenyészetnek egy időben csak egy állattartója lehet. Ha egy tartási helyen több
állattartó is tart állatot, akkor minden állattartónak külön kell kialakítania és bejelentenie egy
tenyészetet.
(4) Egy tenyészet csak egyféle [árutermelő/kereskedő, vágóhíd/halfeldolgozó, karantén,
baromfi- és halkeltető, mesterséges termékenyítő állomás, piac (állatvásár), rakodóhely
(gyűjtőállomás), állategészségügyi intézmény, állatkiállítás, állati hulladék megsemmisítő
állomás, etető/itató hely, pihentető hely, vagy az Útmutatóban felsorolt egyéb] típusú lehet.
(5) Egy tartási hely ugyanannak az állattartónak csak egy tenyészetéhez tartozhat.
(6) Az állattartó írásbeli kérelmére, az illetékes megyei állategészségügyi hatóság
engedélyezheti földrajzilag elkülönült tartási helyekből egy tenyészet kialakítását és
nyilvántartását, amennyiben az ott tartott állatok állategészségügyi minősítése megegyezik és a
tartási helyek ugyanazon megye területén vannak. Az állattartó erre vonatkozó kérelmének
tartalmaznia kell:
a) az egy tenyészetbe kerülő tartási helyeket a címük feltüntetésével;
b) az állatok tartási helyek közötti mozgásának leírását; és
c) az állattartó nyilatkozatát arról, hogy szarvasmarha, sertés, juh, kecske és baromfi fajok
esetében vállalja a tartási helyek közötti állatmozgás naprakész nyilvántartását és az ezzel
összefüggő adatok ellenőrző hatóság részére történő szolgáltatását, továbbá az egy
tenyészetkódon történő nyilvántartásból adódó következményeket, egy esetleges forgalmi
korlátozást igénylő állategészségügyi hatósági intézkedés esetén.
Tartási helyek és tenyészetek bejelentése és nyilvántartása, adataik módosítása, tartás
megszüntetésének bejelentése
4. § (1) Az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani:
a) mindazokat a 3. § (4) bekezdésében felsorolt típusú tenyészeteket, amelyekben
szarvasmarhát, sertést, juhot vagy kecskét tartanak;
b) mindazon, a 2. § 1. pontjában felsorolt további állatfajokat tartó árutermelő/kereskedő típusú
tenyészeteket, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételek bármelyikének:
ba) külön jogszabály alapján állategészségügyi regisztrációra kötelezettek,
bb) az állattartó telepe üzemeltetéséhez támogatást kíván igénybe venni;
c) mindazon lóféle állatokat tartó árutermelő/kereskedő tenyészeteket, amelyben legalább
harminc lóféle állatot tartanak;
d) mindazon baromfitartó árutermelő/kereskedő tenyészeteket, amelyek eleget tesznek az
alábbi feltételek bármelyikének:
da) külön jogszabály szerinti, az állategészségügyi hatóság által nyilvántartott nagy létszámú
állattartó teleppel rendelkeznek,
db) a tenyészetéből vágóhídra szállítanak baromfit,
dc) külön jogszabály szerinti kistermelői élelmiszer-termelési (vágási) engedéllyel
rendelkeznek;
e) mindazon házi nyúl vagy prémesállat-tartó árutermelő/kereskedő tenyészeteket, amelyek
eleget tesznek az alábbi feltételek bármelyikének:
ea) legalább ötven nőivarú állatot és szaporulatát tartják,
eb) az állattartó külön jogszabály szerinti kistermelői élelmiszer-termelési (vágási) engedéllyel
rendelkezik;
f) mindazon haltartó árutermelő/kereskedő tenyészeteket, amelyek legalább harminc hektár
halastóval rendelkeznek;
g) minden méhészetet, a méhek állandó tartási helyével;
h) a rendelet hatálya alá eső bármelyik állatfajt fogadó vágóhidakat és gyűjtőállomásokat, a
halfeldolgozókat, a halkeltetőket és azokat a baromfikeltetőket, amelyeknél a keltetőgépekbe
egyszerre összesen ezer tyúktojás egyenértéknél több rakható be;
i) azokat a vadászható vadfaj tartási helyeket, ahol nem kizárólag bemutatás, vagy közvetlenül
vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vadászható vadfajokat tartanak.
(2) Az állattartó az Útmutatóban meghatározott formanyomtatványon, írásban benyújtott
kérelemben jelenti be az Országos Adatbázishoz új tenyészetét és tartási helyeit, valamint a
tenyészet vagy a tartási hely bármely adatában bekövetkezett változást. A bejelentésnek
tartalmaznia kell:
a) önálló besorolású, valamint nem árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú tenyészet és
annak tartási helye esetén az ENAR-koordinátor ellenjegyzését,
b) nem önálló besorolású árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú tenyészet és annak tartási
helye esetén az illetékes hatósági állatorvos ellenjegyzését.
(3) Az állattartó és tartási helye egy tenyészetként egy tenyészetkódon tartandó nyilván az
Országos Adatbázisban. A területileg illetékes megyei állategészségügyi hatóság írásos
engedélyével egy tenyészetként tartható nyilván az árutermelő tenyészet állattartója több tartási
helyével abban az esetben, ha az állományok állategészségügyi minősítése azonos.
(4) Új tenyészet bejelentéséhez minden esetben be kell jelenteni a következő adatokat:
a) az állattartó nevét és ügyfél-regisztrációs számát;
b) az illetékes megyei állategészségügyi hatóság nevét és azonosítóját;
c) a tenyészet címét;
d) a tenyészet típusát;
e) a tenyészet minősítését az alábbi esetekben:
ea) ha árutermelő/kereskedő típussal kereskedő telepet jelentenek be,
eb) ha az árutermelő/kereskedő típusú tenyészet kistermelői élelmiszer-termelési (vágási)
engedéllyel rendelkezik,
ec) ha a rakodóhely típusú tenyészet az Európai Unió által elismert gyűjtőállomás,
ed) ha méhanyanevelő méhészetet jelentenek be;
f) önálló tenyészethez, juh- és kecsketartó tenyészethez, ha az állattartó nem természetes
személy, valamint a szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske ENAR-ban közreműködő nem
árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú tenyészethez az ENAR-felelős nevét és elérhetőségét;
g) baromfi- és halkeltetőkhöz a keltetésvezető nevét és elérhetőségét;
h) az e) és f) pontokba nem sorolható tenyészetekhez, ha az állattartó nem természetes személy,
a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét;
i) árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú, szarvasmarha- vagy sertéstartó tenyészethez a
tenyészet besorolását (önálló vagy megyei körzetbe sorolt), megyei körzetbe sorolt tenyészethez
a körzet kódját és a kapcsolattartó állatorvos nevét;
j) a tenyészet állategészségügyi azonosító számát, amennyiben a megyei állategészségügyi
hatóság már adott számára ilyen azonosítószámot.
(5) Új tenyészet bejelentése csak akkor fogadható el, ha egyidejűleg legalább egy hozzá tartozó
tartási helyet is bejelentenek, vagy legalább egy már nyilvántartott tartási helyen bejelenti az
állattartó legalább egy állatfaj tartását.
(6) Új tartási hely bejelentéséhez minden esetben be kell jelenteni a következő adatokat:
a) a tartási hely pontos címét (külterület esetén a helyrajzi számot);
b) a tartási helyen állatot tartó tenyészetenként minden tartott állatfajhoz:
ba) a tartás/vágás kezdetének dátumát,
bb) a kapacitást;
c) sertéstartás esetén a kocalétszámot;
d) a hasznosítás módját a következő esetekben:
da) juh vagy kecske tartása esetén (tej vagy hús),
db) házityúk tartása esetén (tojás vagy hús),
dc) kacsa vagy lúd tartása esetén (hús vagy máj);
e) méh tartása esetén a méhcsaládok számát.
(7) Az állattartó bármely állatfaj tartásának megszüntetését ellenjegyzés nélkül jelentheti be.
(8) Ha az állattartó természetes személy, akkor halála esetén, ha jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akkor felszámolása vagy megszűnése esetén
az új állattartó kötelessége a változások bejelentése.
Tenyészetek besorolása, megyei körzetek kialakítása
5. § (1) Ha az állattartó az illetékes megyei állategészségügyi hatósághoz benyújtott
kérelemben kérelmezi az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatok végzését, az illetékes
megyei állategészségügyi hatóság közigazgatási határozata alapján önálló tenyészetként sorolható
be a szarvasmarha- vagy sertéstartó árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú tenyészet az
alábbi esetek bármelyikében:
a) új szarvasmarhatartó tenyészet, ha az egyidejűleg tartott szarvasmarhák száma várhatóan
tartósan eléri vagy meghaladja az ötvenet;
b) új sertéstartó tenyészet, ha az egyidejűleg tartott sertések száma várhatóan tartósan eléri
vagy meghaladja a százat;
c) létszámtól függetlenül korábban megyei körzetbe sorolt tenyészet, ha az állattartó a
tárgyévet megelőző évben az előírásoknak megfelelően látta el az ENAR működtetésével
kapcsolatos feladatokat és megfelel az illetékes megyei állategészségügyi hatóság által előírt
járványvédelmi feltételeknek;
d) az állattartó állatok tartásához kapcsolódó támogatást vesz igénybe és az illetékes megyei
állategészségügyi hatóság szakvéleményének megfelelően biztosítja a külön jogszabályokban
előírt járványvédelmi feltételeket.
(2) A megyei állategészségügyi hatóság a szarvasmarha és sertés ENAR feladatok zavartalan
ellátása érdekében megyei körzeteket alakít ki.
(3) Egy tartási helyhez tartozó szarvasmarha és sertés tenyészetek csak ugyanahhoz a
kapcsolattartó állatorvoshoz tartozhatnak.
(4) Megyei körzetbe tartozik minden olyan szarvasmarha- és sertéstartó árutermelő/kereskedő
vagy karantén típusú tenyészet, amelyet az illetékes megyei állategészségügyi hatóság nem sorolt
az önálló kategóriába.
(5) Olyan önálló tenyészet esetén, amelynek állattartója nem az előírásoknak megfelelően látja
el a szarvasmarha, illetve a sertés ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat, az illetékes
megyei állategészségügyi hatóság közigazgatási eljárás keretében dönt annak megyei körzetbe
történő átsorolásáról.
6. § A 4. § (3) bekezdésben leírt, kérelemre indított eljárás díjköteles. A külön jogszabályban
meghatározott díj megfizetését az illetékes hatósági állatorvos a kérelmen aláírásával és
bélyegzőlenyomatával igazolja.
7. § Olyan tartási helyen, ahol az állattartás megszűnt, ezt a tényt önálló besorolású tenyészet
tartási helyén az ENAR-koordinátor, nem önálló tenyészet esetén a hatósági állatorvos, megyei
körzetbe sorolt tenyészet tartási helyén a kapcsolattartó állatorvos is bejelentheti az adatbázishoz
az állattartó aláírása nélkül.
A hatóságok feladatai
8. § (1) Az Országos Adatbázis létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos
feladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja látja el.
(2) A TIR működtetésével kapcsolatos feladatokat a tenyésztési hatóság és a megyei
állategészségügyi hatóságok közösen látják el.
(3) Az állattartó feladatai végrehajtásának hatósági ellenőrzését a tenyésztési hatóság és az
illetékes megyei állategészségügyi hatóság látja el.
9. § (1) A tenyésztési hatóság feladat- és hatáskörében a TIR működtetésével kapcsolatban
elvégzi:
a) az információk biztonságos központi tárolásával, az Országos Adatbázis működtetésével és
fejlesztésével összefüggő valamennyi feladatot az adatvédelmi előírások betartásával;
b) az arra jogosult felhasználóknak az adatbázisból történő hiteles információszolgáltatást;
c) az állategészségügyi hatóság egyetértésével az Útmutató elkészítését.
(2) A megyei állategészségügyi hatóság feladat- és hatáskörében a TIR működtetésével
kapcsolatban elvégzi:
a) a megyei körzetek kialakítását és a kapcsolattartó állatorvos kijelölését, megbízását és
ellenőrzését;
b) a nem megyei körzetbe sorolt tenyészetekben az ENAR feladatait ellátó felelősök
jóváhagyását, a koordinátorok kijelölését, megbízását és ellenőrzését;
c) a koordinátorok, kerületi főállatorvosok, valamint a hatósági és jogosult állatorvosok
bejelentését az Országos Adatbázisba;
d) a szarvasmarha- és a sertéstartó tenyészetek besorolását az Országos Adatbázisba történő
bejelentéssel, illetve az ott szereplő adatok módosításával egyidejűleg;
e) az önálló tenyészetek, valamint a nem árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú
tenyészetek bejelentésének ellenjegyzését az ENAR-koordinátorok útján.
Az állattartó feladatai
10. § (1) A 4. § szerint tenyészetének bejelentésére kötelezett állattartó köteles adatait
bejelenteni a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti
ügyfél-nyilvántartási rendszerbe, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a
továbbiakban: MVH) kezel.
(2) Új tenyészet vagy tartási hely bejelentése, vagy már regisztrált tenyészet, illetve tartási hely
bármelyik adatának módosítása csak akkor regisztrálható, ha az állattartó ügyfél-regisztrációs
száma szerepel az Országos Adatbázisban. Ennek hiányában az állattartónak az Útmutatóban
szereplő formanyomtatványon be kell jelentenie regisztrációs számát az Országos Adatbázishoz.
(3) Már regisztrált tenyészet esetén, ha az állattartó ügyfél-regisztrációs száma még nincs
nyilvántartva az Országos Adatbázisban, akkor azt a rendelet hatálybalépését követően egy
hónapon belül az Útmutatóban szereplő formanyomtatványon be kell jelentenie az Országos
Adatbázishoz.
(4) E rendelet 4. és 6. §-aival összhangban, az e rendelet hatálya alá eső tenyészet állattartója az
Útmutatóban szereplő formanyomtatványon tíz napon belül bejelenti az Országos Adatbázishoz:
a) új tenyészet, illetve tartási hely létesítését;
b) korábban regisztrált tartási helyen új állatfaj tartásának beindítását vagy tartás
megszüntetését;
c) új állattartó esetén az új állattartó és a tartóváltás adatait;
d) tenyészetének vagy tartási helyének bármely adatában bekövetkezett változást.
Az Országos Adatbázisban nyilvántartandó adatok
11. § (1) Az Országos Adatbázisban - a TIR keretében - a következő adatokat minden
tenyészethez nyilvántartásba kell venni:
a) a tenyészet és az ország kódját;
b) a tenyészet címét;
c) az állattartó ügyfél-regisztrációs számát;
d) a tenyészethez tartozó tartási hely(ek) azonosítóját;
e) a tenyészet típusát, minősítését és besorolását;
f) önálló tenyészethez, árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú juh- vagy kecsketartó
tenyészethez, valamint a szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske ENAR-ban közreműködő nem
árutermelő/kereskedő vagy karantén típusú tenyészethez a bejelentett ENAR-felelős nevét és
elérhetőségét (címét, telefonszámát, telefaxszámát és elektronikus levélcímét);
g) megyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a körzet kódját;
h) juh-, illetve kecsketartó árutermelő/kereskedő tenyészethez a külön jogszabály szerint
meghatározott juh körzet, illetve kecske körzet azonosítóját;
i) baromfi- és halkeltetőkhöz a keltetésvezető nevét és elérhetőségét (címét, telefonszámát,
telefaxszámát és elektronikus levélcímét);
j) az f)-i) pontokba nem sorolható tenyészet esetén a bejelentett kapcsolattartó személy nevét és
elérhetőségét (címét, telefonszámát, telefaxszámát és elektronikus levélcímét);
k) az illetékes megyei állategészségügyi hatóság azonosítóját;
l) a külön jogszabályok szerint kapott támogatásokra vonatkozó adatokat;
m) a más jogszabály szerint ENAR vagy tenyésztési feladat ellátására feljogosított és a
tenyészethez rendelt szereplők azonosítóját.
(2) Az Országos Adatbázisban az állategészségügyi hatóság által meghatározott szempontok
alapján biztosítani kell az alábbi adatok tenyészetenkénti nyilvántartásának lehetőségét is:
a) beviteli mezőt, amelybe az illetékes megyei állategészségügyi hatóság adatokat visz be az
aktuális állategészségügyi információkról (forgalmi korlátozások, egészségügyi státusz, vagy más
kapcsolódó adatokról a közösségi vagy a nemzeti programok keretében);
b) a tenyészet meghatározott egy vagy több fajú állományára, vagy annak egyedére/egyedeire
vonatkozó, az egyedazonosításról és nyilvántartásról rendelkező jogszabályra hivatkozással
elrendelt forgalmi korlátozással kapcsolatos rendelkezéseket.
(3) Minden tartási helyhez nyilván kell tartani:
a) a tartási hely azonosítóját;
b) a tartási hely címét, külterület esetén a helyrajzi számo(ka)t;
c) a tartási hely földrajzi koordinátáit;
d) a kapacitásokat;
e) a tartott (forgalmazott, vágott) állatfajt/fajokat (ha több állattartó is létesített tenyészetet az
adott tartási helyen, akkor tenyészetenként);
f) árutermelő típusú tenyészet tartási helyéhez egyes tartott állatfajok előírt specifikus adatait
(kocalétszám, juh, kecske, házityúk, kacsa és lúd hasznosítás módja, méhcsaládok száma).
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl nyilvántartásba kell venni továbbá:
a) a megyei állategészségügyi hatóságokat;
b) az állategészségügyi kerületekre vonatkozó adatokat;
c) az állatszállításoknál és a tenyészet bejelentéseknél eljáró hatósági és jogosult állatorvosokat
és ENAR-koordinátorokat;
d) a megyei körzetek azonosítóit és a körzeti kapcsolattartó állatorvosokat;
e) a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló
47/2005. (V. 23.) FVM rendelet szerint meghatározott juh és kecske körzetek azonosítóit és a
területi felelősöket;
f) mindazon további szereplők adatait, akiket más jogszabályok ENAR vagy tenyésztési
feladatok ellátására kijelölnek.
12. § Az Országos Adatbázisból biztosítani kell a járványügyi nyomozáshoz, a
forgalomkorlátozás elrendeléséhez és feloldásához, valamint a támogatások elbírálásához a külön
jogszabályban előírt adatszolgáltatást. Ennek keretében közvetlen elektronikus hozzáférést kell
biztosítani:
a) az OÁIR,
b) az MVH Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszere (IIER),
c) a tenyésztési hatóságnál működő állattenyésztési rendszerek, valamint
d) a tenyésztési hatóság Országos Vágott-test Minősítő Rendszere (OVMR)
részére.
13. § (1) Az Országos Adatbázis üzemeltetője hozzáférést biztosít:
a) az állattartók részére a rájuk és tenyészetükre vonatkozó adatokhoz;
b) a körzeti kapcsolattartó állatorvosok részére a körzetükkel kapcsolatos adatokhoz;
c) az ellenőrző szervezetek részére az eljárásukhoz szükséges valamennyi adathoz;
d) az Agrárkutató Intézet részére statisztikai célú adatokhoz;
e) a más jogszabályok felhatalmazása alapján végzett tevékenység zavartalan ellátása
érdekében a jogszabályban megnevezett szervezetek részére, az eljárásukhoz szükséges
adatokhoz folyamatosan, elektronikus formában is;
f) a Baromfi Termék Tanács (a továbbiakban: BTT) részére azon állattartók tenyészeteinek és
tartási helyeinek adataihoz, amely állattartók erre írásban felhatalmazzák az adatbázis
üzemeltetőjét.
(2) A BTT az adatokat kizárólag a Magyar Baromfi Védjegy alkalmazásához használhatja fel.
(3) Az állattartó kérelmére, saját tenyészetével kapcsolatban nyilvántartott adatokról az
Országos Adatbázisból a tenyésztési hatóság vagy a megyei állategészségügyi hatóság hatósági
bizonyítványt állít ki.
(4) Az Országos Adatbázis üzemeltetője a Központi Statisztikai Hivatal számára a különböző
állatfajokról, illetve az állattartókról rendelkezésre álló adatokat statisztikai célú felhasználásra
térítésmentesen átadja. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a
Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig
teljesíthető. A Központi Statisztikai Hivatal az átvett adatokat a rá vonatkozó jogszabály alapján
jogosult kezelni.
Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet - a 15. és 16. §-a kivételével - a kihirdetését követő harmadik hónap első
napján lép hatályba.
(2) E rendelet 15. és 16. §-a e rendelet kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített méhészetek esetében 2008. december 31-
ig kell e rendelet előírásainak megfelelni.
Módosuló jogszabályok
15. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) A szarvasmarha 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: szarvasmarha ENAR
rendelet) rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében az „az OMMI” szöveg helyébe az „a tenyésztési
hatóság” szöveg, a 10. §-ának (1) bekezdésében az „az OMMI-tól” szöveg helyébe az „a
tenyésztési hatóságtól” szöveg, a 10. §-ának (2) bekezdésében az „az OMMI” szöveg helyébe az
„a tenyésztési hatóság” szöveg, a 14. § felvezető szövegrészében az „Az OMMI” szöveg helyébe
az „A tenyésztési hatóság” szöveg, 17. §-ának e) pontjában az „az OMMI-nak” szöveg helyébe
az „a tenyésztési hatóságnak” szöveg, a 24. §-ának (1) bekezdésében az „az OMMI” szöveg
helyébe az „a tenyésztési hatóság” szöveg, a 24. §-ának (5) bekezdésében az „az OMMI-nak”
szöveg helyébe az „a tenyésztési hatóságnak”, valamint az „Az OMMI” szöveg helyébe az „A
tenyésztési hatóság” szöveg, a 36. §-ának (5) bekezdésében az „az OMMI” szöveg helyébe az „a
tenyésztési hatóság” szöveg lép.
(10) A szarvasmarha ENAR rendelet 2. §-ának 6. pontjában az „a megyei (fővárosi)
állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás” szöveg helyébe az „a megyei
állategészségügyi hatóság” szöveg, 5. §-ának (2) bekezdésében az „az Állomást” szöveg helyébe
az „a megyei állategészségügyi hatóságot” szöveg, valamint az „az Állomás” szöveg helyébe az
„a megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében az „állomás” szöveg
helyébe a „megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 11. §-ának (3) bekezdésében az „az
állomást” szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóságot” szöveg, 15. §-ában az „Az
Állomás” szöveg helyébe az „A megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 20. §-ának b)
pontjában az „állomást” szöveg helyébe a „megyei állategészségügyi hatóságot” szöveg, 24. §-
ának (1) bekezdésében az „állomás” szöveg helyébe „a megyei állategészségügyi hatóság”
szöveg, 27. §-ának (3) bekezdésében az „az Állomást” szöveg helyébe az „a megyei
állategészségügyi hatóságot” szöveg, 28. §-ának (2) bekezdésében az „az Állomást” szöveg
helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóságot” szöveg, 33. §-ának (1) bekezdésében az
„állomás” szöveg helyébe a „megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 33. §-ának (2)
bekezdésében az „az állomással” szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatósággal”
szöveg, 33. §-ának (4) bekezdésében az „az Állomást” szöveg helyébe az „a megyei
állategészségügyi hatóságot” szöveg, 36. §-ának (1) bekezdésében az „az Állomás” szöveg
helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 36. §-ának (5) bekezdésében az „az
állomás” szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 39. §-ában az
„Állomás” szöveg helyébe a „megyei állategészségügyi hatóság” szöveg lép.
(11) A szarvasmarha ENAR rendelet 2. §-ának 1., 6., 7., 8., 12., 13., 14., 15., 17., 19. és 20.
pontjai, 3. §-ának (2) bekezdése, 4. §-a, 5. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdései, 6. §-ának (1) és (3)-
(5) bekezdései, 15. §-ának a)-b) pontjai, 19. §-ának d) pontja, 21. §-ának (2)-(3) és (5)
bekezdései, 22. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (5) bekezdése, 41. §-ának (3) bekezdése,
valamint 1. és 3. számú mellékletei hatályukat vesztik.
16. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13) A 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: sertés ENAR rendelet) 2. §-ának 13.
pontjában az „az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI)” szöveg
helyébe az „a tenyésztési hatóság)” szöveg, 2. §-ának 18. pontjában az „az OMMI” szöveg
helyébe az „a tenyésztési hatóság” szöveg, 8. §-ának (3) bekezdésében az „Az OMMI” szöveg
helyébe az „A tenyésztési hatóság” szöveg, 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében az „az OMMI”
szöveg helyébe az „a tenyésztési hatóság” szöveg lép.
(14) A sertés ENAR rendelet 2. §-ának 11. pontjában az „az Állomás” szöveg helyébe az „a
megyei állategészségügyi hatóság” szöveg, 5. §-ának (2) bekezdésében az „az Állomást” szöveg
helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóságot” szöveg, 5. §-ának (2) bekezdésében az „az
Állomásnak” szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóságnak” szöveg, 5. §-ának (2)
bekezdésében az „az Állomás” szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóság” szöveg,
6. §-ának (2) bekezdésében az „Állomás” szöveg helyébe a „megyei állategészségügyi hatóság”
szöveg, 28. §-ának (1) bekezdésében az „Állomás” szöveg helyébe a „megyei állategészségügyi
hatóság” szöveg, 28. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának felvezető szövegében, 30. §-ának (1)
bekezdésében, 31. §-ában, valamint 32. §-ának (2) bekezdésében az „Az Állomás” szöveg
helyébe az „A megyei állategészségügyi hatóság” szöveg lép.
(15) A sertés ENAR rendelet 13. § g) pontjában „az FVM költségvetési iroda” helyett „a
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának Költségvetési Igazgatósága” értendő.
(16) A sertés ENAR rendelet 2. §-ának 1., 2., 3., 5., 6., 11., 12., 15., 16. és 17. pontjai, 3. §-
ának (1) bekezdése, 4. §-a, 5. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdései, 6. §-ának (1) és (3)-(6)
bekezdései, 13. §-ának a)-c) pontjai, 17. §-ának b) pontja, 19. §-ának (2)-(3) és (5) bekezdései,
33. §-ának (2) bekezdése, valamint melléklete hatályát veszti.
17. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10) A 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: juh ENAR rendelet) 1. § 4. pontjában
az „az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI)” szöveg helyébe az
„a tenyésztési hatóság” szöveg, 8. pontjában az „az OMMI” szöveg helyébe az „a tenyésztési
hatóság” szöveg; a 6. § (1)-(3) és (6) bekezdéseiben az „az OMMI” szöveg helyébe az „a
tenyésztési hatóság” szöveg; a 12. § (1) és (2) bekezdéseiben az „az OMMI” szöveg helyébe az
„a tenyésztési hatóság” szöveg; a 15. § a) pontjában az „az OMMI” szöveg helyébe az „a
tenyésztési hatóság” szöveg; a 22. § (2) bekezdésének második - felvezető - mondatában és a 23.
§ (1) bekezdésének b) pontjában az „az OMMI” szöveg helyébe az „a tenyésztési hatóság”
szöveg lép.
(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a juh ENAR rendelet 1. § 1. pontjában a „Megyei
(Fővárosi) Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások (a továbbiakban: Állomás)”
szöveg helyébe a „megyei állategészségügyi hatóságok” szöveg, az 5. § (1) bekezdés c)
pontjában az „az Állomás” szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóság” szöveg; a 14.
§ felvezető mondatában és c) pontjában az „az Állomás” szöveg helyébe az „a megyei
állategészségügyi hatóság” szöveg; a 17. § (2) bekezdés d) pontjában az „Állomás” szöveg
helyébe a „megyei állategészségügyi hatóság” szöveg; a 20. § g) pontjában az „az Állomás”
szöveg helyébe az „a megyei állategészségügyi hatóság” szöveg; a 21. § (1) bekezdésében az „Az
Állomás” szöveg helyébe az „A megyei állategészségügyi hatóság” szöveg lép.
(12) E rendelet hatálybelépésével a juh ENAR rendelet 1. §-ának 5., 6., 11., 12. és 13. pontja, 2.
§-ának (2) bekezdése, 8. §-a, 12. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ának a) pontja, 19. §-ának a) pontja
és 20. §-ának a) pontja, 21. §-ának (1) bekezdése, valamint melléklete hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
18. § (1) Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
- a Tanács 92/102/EGK irányelve (1992. november 27.) az állatok azonosításáról és
nyilvántartásáról;
- a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhák és sertések Közösségen
belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról;
- a Tanács 92/102/EGK irányelve (1992. november 27.) az állatok azonosításáról és
nyilvántartásáról.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:
- a Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és
nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a
92/102/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról;
- a Bizottság 1505/2006/EK rendelete (2006. október 11.) a juh- és kecskefélék azonosításával
és nyilvántartásával kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzések minimális szintje tekintetében a
21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról;
- a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és
nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek
címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
© Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség - Minden jog fenntartva!
