Magunkról

Nyomtatóbarát változat
Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség
 
1991. április 25-én 55 juhtenyésztő részvételével alakult meg Üllőn a Juh Törzstenyésztők Országos Egyesülete. Az új szervezet fő feladata a törzskönyvezési munka újraszervezése, az állományok és azok tenyésztési dokumentumainak megmentése és egy új tenyésztési rendszer kialakítása  volt. 1992. május 14-től Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Egyesületek Szövetsége, majd 1996-tól Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége néven (rövidített néven Magyar Juhtenyésztő Szövetség) működött tovább a szervezet. A tenyésztőszervezeti elismerést 1995. július 3-án kapta meg a Szövetség, az Állattenyésztési Törvény és annak végrehajtási rendeletei alapján elkészített tenyésztési programjának, elfogadásával.
Az elmúlt években teljesen új típusú és struktúrájú törzskönyvezési és nyilvántartási rendszert alakítottak ki, mely megfelel a nemzetközi és EU előírásoknak is. A tenyésztés alapja a fajtatiszta tenyésztés lett (a megelőző évtizedek keresztezési hulláma után), melyből kiindulva természetesen tervszerű végtermék-előállító keresztezési programok bevezetése ajánlott.
A Szövetség 1995. óta nemcsak a törzskönyvezéssel és teljesítményvizsgálatok végzésével foglalkozik, hanem a juhtenyésztési támogatások kapcsán 1995. óta közreműködött a támogatásban részesült juhállományok egyedi nyilvántartásában, jelölésében. A 29/2000. (VI.9.) sz. FVM rendelet alapján 2001-től az összes 6 hónaposnál idősebb juhot a Magyar Juhtenyésztő Szövetség munkatársai jelölik és gondoskodnak az állatok központi egyedi nyilvántartásáról. A 47/2005. (V.23.) majd a 182/2009. (XII.30.) FVM rendelet előírásai alapján a szövetség közreműködik a nyilvántartáshoz és jelöléshez szükséges eszközök, nyomtatványok biztosításában, az éves állományleltárok végzésében és a nyilvántartással kapcsolatos adatbázis kezelésében.
2008. január 1-jétől szövetségünk tevékenysége a kecskék jelölésével és ENAR nyilvántartásával, 2009-től pedig a kecske törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat végzésével bővült, ezért 2009. március 5-től nevünk is megváltozott Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségé-re.Jelenleg 230 rendes (törzstenyészet) és mintegy 2350 társult tagja van szövetségünknek, akik a hazai juh- és kecskeállomány mintegy 2/3-ával rendelkeznek. Nagyon fontos feladatnak tekintjük a tagok és az árutermelő tenyészetek ellátását minden olyan friss információval, amely tenyésztési döntéseikben segítséget jelenthet. A szövetség instruktorai minden tenyésztőhöz eljutnak a nyilvántartási és jelölési munkák elvégzése miatt, így közvetlen személyes szaktanácsadásra is lehetőség nyílik. A Szövetség alapvető feladatának tekinti a tájékoztatást e közvetlen mód mellett levél, újság, kiadványok, tájértekezletek és kiállítások útján is. A tenyésztők évek óta tapasztalhatják, hogy a rendeletek, pályázatok megjelenésével szinte egyidőben szövetségünk levélben értesíti őket az aktuális teendőkről. Szintén kiemelt feladatunk az érdekvédelem, melynek fő területe napjainkban a támogatások kieszközlése és az elektronikus jelölés kötelező bevezetése ellen folytatott küzdelem.
 
„A juhtenyésztés sikere legnagyobb részt attól függ, hogy milyen tenyészállatot tartunk. Alaposan és körültekintően kell tehát kiválogatni mind az anyákat, mind a kosokat, mert azok minősége és termelőképessége a jövő ivadékokban öröklődik”
Dr. Guoth Ernő: A kisgazda juhtenyésztése. 1947.
Tisztelt Tagtársak, Tenyésztők, Kollégák!

A 2008. decemberi küldöttközgyűlési határozat alapján szövetségünk neve és feladata megváltozott, kibővült. Szervezetünk új neve Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (rövidítve: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, MJKSZ), melyet a Fővárosi Bíróság 2009. március 5-ével jogerősen nyilvántartásba vett. A névváltoztatással együtt feladataink kibővültek a kecske törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat és tenyésztésszervezés feladataival, és a teljes kiskérődző ágazat érdekképviseletének ellátásával.

A 2009. év sem hozott változást a juhágazat helyzetében, a 2004. évi európai uniós csatlakozás óta a juhállomány évről-évre folyamatosan csökkenő tendenciája tovább folytatódott. Év végére az összes nőivarú juhállomány épphogy meghaladja az egymilliót, míg a termelő anyajuh állomány 900 ezer körülire csökkent. A kecskeállomány létszáma 18-20 ezer között van.
Az Európai Unió 2007-ben megváltoztatta az elektronikus jelölés bevezetésének határidejét, miszerint 2010. január 1. után megszületett állatokat a krotália mellett elektronikus azonosítóval is el kell látni. Sajnos nem jártak eredménnyel a magyarországi kezdeményezések Brüsszelben, így nem sikerült elérnünk az elektronikus jelölés önkéntessé tételét, sem azt, hogy csak a felnőtt állatokat kelljen elektronikusan jelölni. Több bizottsági és munkacsoport ülésen, valamint kétoldalú egyeztetések keretében folyt egész évben a szakmai egyeztetés, de végül is Franciaország, Olaszország és Spanyolország megakadályozta az ezirányú rendeletmódosítási törekvéseinket. Emiatt a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kénytelen volt a juh és kecskefélék egyedeinek egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét a 182/2009. (XII.30.) rendeletben újraszabályozni. Az év folyamán több tagországgal együtt lobbiztunk – itthon és külföldön – annak érdekében, hogy kötelező jelleggel egyáltalán ne kerüljön bevezetésre ez az új jelölési eljárás, illetve ennek költségeit ne a tenyésztőknek kelljen viselniük. Ígéretet kaptunk rá, hogy a szakminisztérium minden rendelkezésére álló hazai és közösségi forrás felhasználásával megalkotja azokat a támogatási rendeleteket, amelyekkel az ágazat az elektronikus jelölésből adódó többletköltségeit részben fedezni tudja.

Minden lehetőséget meg kell azonban ragadni a termelés színvonalának javítására és a jövedelmező gazdálkodás biztosítása érdekében. Kapcsolatban vagyunk valamennyi hazai juh- és kecsketartóval, ezáltal lehetőségünk nyílik szaktanácsadásra és a tagtenyészeteinkben előállított nagy genetikai értékű tenyészállatok árutermelésben történő hatékony felhasználásának elősegítésére. Mi ehhez kívánunk segítséget nyújtani a juh- és kecsketartóknak, többek között honlapunkon megjelentetett fontos, naprakész szakmai információkkal, hírekkel is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek a tudatos és gazdaságos termeléshez.

Hiszünk abban, hogy minden információ, minden időben megkapott tájékoztatás hasznos a termelőknek. Kérjük, hogy ennek érdekében keressék, hívják kollégáinkat, látogassák rendezvényeinket (kiállítások, tájékoztatók), vegyék igénybe szakmai segítségünket.  nézzék rendszeresen interneten szövetségünk megújult honlapját, ahol szándékaink szerint a friss információkhoz közvetlenül hozzájuthatnak.

Várjuk észrevételeiket, visszajelzéseiket, kéréseiket, kérdéseiket azzal kapcsolatban is, hogy mivel tudnánk még jobban segíteni munkájukat. Figyelembe kell azonban venni, hogy Szövetségünk csak a tenyésztői tevékenység kereteit tudja megteremteni, a szükséges döntéseket – megfelelő szakmai ismeretek birtokában – Önöknek kell meghozniuk és azokat szakszerűen végrehajtaniuk.

A Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének valamennyi választott tisztségviselője és munkatársa a tenyésztést érintő kérdésekben személyesen is az Önök rendelkezésére áll. Kérem éljenek a lehetőséggel, vegyék igénybe szakmai ismereteinket, tapasztalatainkat.

Az ágazat helyzetének megváltozását, javulását nem csak a támogatásoktól kell várni, hanem szemléletet kell váltani a tenyésztésben, tartástechnológiában, termelésszervezésben, minden árutermelő tenyészetnek saját „tenyésztési programot” kellene következetesen végrehajtani. A hasznot a legmagasabb árú, legkisebb költséggel előállított termék jelenti. Ez a termék előállítható fajtatiszta vagy keresztezett juhokkal, extenzív, félintenzív vagy intenzív tartási takarmányozási körülmények között. Az állattartónak attól függően kell választani ezek közül, hogy milyen objektív (épület, tartási, takarmányozási, legeltetési technológia) körülményekkel rendelkezik, és hogy melyikből származik több haszna. Ehhez kívánunk segítségükre lenni a honlapunkon megjelenetetett információkkal is.

Dr. Horn Péter
elnök
„Okszerű takarmányozással és tenyészkiválasztással ugyanis juhállományunkat pár év alatt megjavíthatjuk és annak hasznát, jövedelmét nem remélt mértékben fokozhatjuk.”
                                  Dr. Guoth Ernő: A kisgazda juhtenyésztése. 1947.