Magunkról

A 2008. decemberi küldöttközgyűlési határozat alapján szövetségünk neve és feladata megváltozott, kibővült. Szervezetünk új neve Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (rövidítve: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, MJKSZ), melyet a Fővárosi Bíróság 2009. március 5-ével jogerősen nyilvántartásba vett. A névváltoztatással együtt feladataink kibővültek a kecske törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat és tenyésztésszervezés feladataival, és a teljes kiskérődző ágazat érdekképviseletének ellátásával.

A 2009. év sem hozott változást a juhágazat helyzetében, a 2004. évi európai uniós csatlakozás óta a juhállomány évről-évre folyamatosan csökkenő tendenciája tovább folytatódott. Év végére az összes nőivarú juhállomány épphogy meghaladja az egymilliót, míg a termelő anyajuh állomány 900 ezer körülire csökkent. A kecskeállomány létszáma 18-20 ezer között van.
Az Európai Unió 2007-ben megváltoztatta az elektronikus jelölés bevezetésének határidejét, miszerint 2010. január 1. után megszületett állatokat a krotália mellett elektronikus azonosítóval is el kell látni. Sajnos nem jártak eredménnyel a magyarországi kezdeményezések Brüsszelben, így nem sikerült elérnünk az elektronikus jelölés önkéntessé tételét, sem azt, hogy csak a felnőtt állatokat kelljen elektronikusan jelölni. Több bizottsági és munkacsoport ülésen, valamint kétoldalú egyeztetések keretében folyt egész évben a szakmai egyeztetés, de végül is Franciaország, Olaszország és Spanyolország megakadályozta az ezirányú rendeletmódosítási törekvéseinket. Emiatt a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kénytelen volt a juh és kecskefélék egyedeinek egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét a 182/2009. (XII.30.) rendeletben újraszabályozni. Az év folyamán több tagországgal együtt lobbiztunk – itthon és külföldön – annak érdekében, hogy kötelező jelleggel egyáltalán ne kerüljön bevezetésre ez az új jelölési eljárás, illetve ennek költségeit ne a tenyésztőknek kelljen viselniük. Ígéretet kaptunk rá, hogy a szakminisztérium minden rendelkezésére álló hazai és közösségi forrás felhasználásával megalkotja azokat a támogatási rendeleteket, amelyekkel az ágazat az elektronikus jelölésből adódó többletköltségeit részben fedezni tudja.

Minden lehetőséget meg kell azonban ragadni a termelés színvonalának javítására és a jövedelmező gazdálkodás biztosítása érdekében. Kapcsolatban vagyunk valamennyi hazai juh- és kecsketartóval, ezáltal lehetőségünk nyílik szaktanácsadásra és a tagtenyészeteinkben előállított nagy genetikai értékű tenyészállatok árutermelésben történő hatékony felhasználásának elősegítésére. Mi ehhez kívánunk segítséget nyújtani a juh- és kecsketartóknak, többek között honlapunkon megjelentetett fontos, naprakész szakmai információkkal, hírekkel is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek a tudatos és gazdaságos termeléshez.

Hiszünk abban, hogy minden információ, minden időben megkapott tájékoztatás hasznos a termelőknek. Kérjük, hogy ennek érdekében keressék, hívják kollégáinkat, látogassák rendezvényeinket (kiállítások, tájékoztatók), vegyék igénybe szakmai segítségünket.  nézzék rendszeresen interneten szövetségünk megújult honlapját, ahol szándékaink szerint a friss információkhoz közvetlenül hozzájuthatnak.

Várjuk észrevételeiket, visszajelzéseiket, kéréseiket, kérdéseiket azzal kapcsolatban is, hogy mivel tudnánk még jobban segíteni munkájukat. Figyelembe kell azonban venni, hogy Szövetségünk csak a tenyésztői tevékenység kereteit tudja megteremteni, a szükséges döntéseket – megfelelő szakmai ismeretek birtokában – Önöknek kell meghozniuk és azokat szakszerűen végrehajtaniuk.

A Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének valamennyi választott tisztségviselője és munkatársa a tenyésztést érintő kérdésekben személyesen is az Önök rendelkezésére áll. Kérem éljenek a lehetőséggel, vegyék igénybe szakmai ismereteinket, tapasztalatainkat.

Az ágazat helyzetének megváltozását, javulását nem csak a támogatásoktól kell várni, hanem szemléletet kell váltani a tenyésztésben, tartástechnológiában, termelésszervezésben, minden árutermelő tenyészetnek saját „tenyésztési programot” kellene következetesen végrehajtani. A hasznot a legmagasabb árú, legkisebb költséggel előállított termék jelenti. Ez a termék előállítható fajtatiszta vagy keresztezett juhokkal, extenzív, félintenzív vagy intenzív tartási takarmányozási körülmények között. Az állattartónak attól függően kell választani ezek közül, hogy milyen objektív (épület, tartási, takarmányozási, legeltetési technológia) körülményekkel rendelkezik, és hogy melyikből származik több haszna. Ehhez kívánunk segítségükre lenni a honlapunkon megjelenetetett információkkal is.