Juhfajták

merinó hasznosítási típusú fajták

Német húsmerinó

Német húsmerinó
A magyar merinónál durvább csontú, fehér színű húsjuh. Testalakulása az ideális húsformákat közelíti meg. A fajtára 1,3 – 1,4 szaporulat jellemző, de ahhoz, hogy bárányait problémamentesen fel tudja nevelni megfelelő hangsúlyt kell fordítani az ellés előkészítésére, a bárányneveléshez szükséges tejtermelés biztosítására. Szezonon kívüli ivarzásra hajlamos. A bárányok jó, 340-380 g-os báránykori súlygyarapodó képességgel, kiváló takarmányhasznosítási mutatókkal és tetszetős húsformákkal rendelkeznek. Kifejlett korban az anyák 60-80 kg, a kosok 90-125 kg súlyúak.

Magyar merinó

Magyar merinó
A hazai klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajta, eredetileg kettős – hármas hasznosítású (gyapjú, hús, tej), jelenleg azonban fő haszonforrásnak a hústermelést kell tekinteni, ezért elsősorban a szaporaság és bárány-nevelőképesség javítása a cél. Fehér színű merinó fajta, közepes húsformákat mutat. Közepesen hosszú törzshossz, benőtt has és lábak, szemvonalig benőtt fej jellemzi. Szaporasága 1.3 – 1.5, súlygyarapodása 300-350 g/nap, az anyák kifejlettkori testsúlya 54-58 kg, a kosoké 85-100 kg, a gyapjú finomsága 18-26 mikron.

Landschaf merinó

Landschaf merinó
Nagytestű, fejlett izomzatú merinó fajta. Jól ellenáll az időjárás viszontagságainak, képesek nagy területeket bejárni. Szaporasága 1,5-1,8, báránynevelő-képessége kiváló, a sűrített elletést és a korai tenyésztésbevételt jól tűri. Egyes országokban württenbergi merinó néven ismerik. A kifejlett kosok testsúlya 100-125 kg, az anyáké 70-80 kg.

Romney

Romney
Új-Zélandon tenyésztették ki az angol romney marsh (más néven kent) fajtából. Közepes testű, fehér színű, kettőshasznosítású fajta. Mindkét ivarban suta, orra és körmei feketék vagy szürkék. 12-18 cm hosszú, durva szőnyeggyapjút növeszt. Az anyajuhok testsúlya 50-70, a kosoké 80-100 kg. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy körömápolást nem igényel, a büdössántasággal szemben rezisztens.

hús hasznosítási típusú fajták

Charollais

Charollais
Finom csontozatú egyhasznú fehér színű húsfajta. A charollais kiváló anyai tulajdonságokkal, magas 1,7-1,8-as szaporulattal és kitűnő tejtermeléssel rendelkezik. Koraérő szezonálisan ivarzó fajta, a jerkék 7 hónapos kortól termékenyíthetők. A charollais bárány jó húsformákkal jellemezhető, növekedési erélye nagy, 70 napos korra eléri vagy meghaladja a 25 kg-os súlyt. Áruelőállító keresztezésben a charollais kosoktól származó bárányok még 40 kg-os súlyban is csekély faggyúzottságot mutatnak. A bárányok súlygyarapodása 350-400 g közé esik. Kifejlett korban az anyák 70-80 kg, a kosok 90-110 kg súlyúak.

Ile de France

Ile de France
Fehér színű, tetszetős húsformákkal rendelkező, merinókkal rokon fajta. Jó anyai tulajdonságok, 1,4 – 1,8 szaporulat jellemzi. Aszezonalitásra való hajlama jó, az év bármely szakában termékenyíthető, ellentétben sok húsfajtával. A bárányok jó súlygyarapodó képességgel (320-360 g) rendelkeznek. Kifejlett korban az anyák 70-90 kg, a kosok 100-140 kg súlyúak.

Német feketefejű húsjuh

Német feketefejű húsjuh
Jó legelőkészségű erős csontozatú húsfajta . A fej és a lábak matt fekete színűek. Jó anyai tulajdonságokkal, 1,5 – 1,7 szaporasággal rendelkező fajta. Magas 360-400 g átlagos napi báránykori súlygyarapodás jellemzi. Ha merinó állományban utófedeztetésre használjuk, akkor az ellési szezon végén született bárányok is gond nélkül elérik az értékesítési súlyt. A aszezonalitásra való hajlama csekély, de magyarországi tartási körülmények között az állomány egy része szezonon kívül is termékenyíthető. Kifejlett korban az anyák 70-90 kg, a kosok 100-130 kg súlyúak.

Suffolk

Suffolk
Jó legelőkészséggel rendelkező, nagynövésű, erős csontozatú egyhasznú húsfajta. A fejet és lábakat finom fényes fekete szőr fedi. Kiváló anyai tulajdonságok, jó tejtermelés magas 1,6 – 1,8 szaporaság jellemzi. A magyarországi állomány egy része rendelkezik a szezonon kívüli ivarzás hajlamával. Egyik legjobb legelőkészséggel rendelkező fajta, de igen jól viseli a zárt tartást is. Jó húsformák és magas 350-400 g átlagos napi báránykori súlygyarapodás jellemzi. Kifejlett korban az anyák 75-90 kg, a kosok 90-130 kg súlyúak.

Texel

Texel
Közepes növésű, közép-nagytestű, erőteljes csontozatú fehér színű húsfajta. Kitűnő húsformákkal rendelkezik, az eleje és a hátulja egyaránt jól izmolt “ négysonkás” típus. A S/EUROP vágott test minősítési rendszert a texel fajtára alapozva dolgozták ki. Átlagos napi báránykori súlygyarapodása 320-380 g. Jó anyai tulajdonságokkal rendelkezik, a szaporasága 1,5 – 1,7, jó tejtermelés és báránynevelőképesség jellemzi. Közepesen korán érő, szezonálisan ivarzó fajta. Kifejlett korban az anyák 60-70 kg, a kosok. 90-100 kg súlyúak.

Berrichon du cher

Berrichon du cher
Jó legelőkészséggel rendelkező egyhasznú fehér húsfajta. Jó anyai tulajdonságok, jó tejtermelés 1,4– 1,6 szaporaság jellemzi. A fajta rendelkezik a szezonon kívüli ivarzás hajlamával. Származási helyén az anyák 60%-a szeptember és november hónapok között ellik. A jerkék 10-12 hónapos kor között tenyésztésbe vehetők, de emellett a hosszú hasznos termelés is megfigyelhető a fajtánál. Jó húsformák, 320-370 g átlagos napi báránykori súlygyarapodás jellemzi. Kifejlett korban az anyák 70-90 kg, a kosok 90-130 kg súlyúak.

Dorper

Dorper
Dél-Afrikában tenyészették ki a dorset horn és a feketefejű perzsa fajta keresztezéséből. A dorper színe a törzsön és a lábakon fehér, szürkés-fehér, feje és a nyak felső része fekete. Szőrös juhfajta, azaz a gyapjú a juh nagyrészben levedli, nincs szükség nyírásra. Aszezonális fajta, sűrítetten ellethető, szaporasága 160-180%. Vérmérséklete nyugodt, anyai tulajdonságai nagyon jók. Jó a legelőkészségük, ellenállóképességük, a szárazságot jól viselik. A bárányok átlagos napi súlygyarapodása 350-450 g közé esik. Kifejlett korban az anyák 75-80 kg, a kosok 90-110 kg súlyúak.

Fehér dorper

Fehér dorper
Dél-Afrikában tenyészették ki a dorper és az afrikaner fajta keresztezéséből. Színe fehér, a körmök, a farok alatti terület és a tőgybimbók pigmentáltak. Szőrös juhfajta, azaz a gyapjú a juh nagyrészben levedli, nincs szükség nyírásra. Aszezonális fajta, sűrítetten ellethető, szaporasága 160-180%. Vérmérséklete nyugodt, anyai tulajdonságai nagyon jók. Jó a legelőkészségük, ellenállóképességük, a szárazságot jól viselik. A bárányok átlagos napi súlygyarapodása 350-450 g közé esik. Kifejlett korban az anyák 75-80 kg, a kosok 90-110 kg súlyúak.

Shropshire

Shropshire
Jó legelőkészséggel rendelkező egyhasznú, fekete fejű és lábú húsfajta. A fajta sajátossága, hogy a tűlevelű fákat, rügyeket, a gyümölcsfák kérgét és a szőlőtőkéket nem károsítják, ezért e fajta használata javasolt faiskolák, gyümölcsösök, szőlőültetvények gyommentesen tartására. Jó anyai tulajdonságok, jó tejtermelőképesség, 1,7 – 2,0 szaporaság jellemzi. Jó húsformák 350-400 g átlagos napi báránykori súlygyarapodás jellemzi. Kifejlett korban az anyák 60-80 kg, a kosok 100-125 kg súlyúak.

tejelő hasznosítási típusú fajták

Awassi

Awassi
A közel-keleti arab országokban kialakult zsírfarkú kevertgyapjas fajtacsoport, melynek legismertebb változata az izraeli awassi. Erős csontozatú, nagy testű, tipikusan tejelő fajta. A fej és lábvégek sárgás, vagy többnyire kávébarna színűek, a bunda fehér színű, tűzdelt, ritkábban színes. A fej finom vonalú, a szemek nagyok, élénk tekintetűek, az orrhát domború, ez az ún. "ramszesz orr". Fülei hosszúak. Jellegzetessége és legfeltűnőbb testrésze a zsírfarok, mely széles és viszonylag rövid. Rendszerint a csánk fölött végződik. Az egyik legnagyobb termelésű tejelő fajta, tejhozama 300-400 l. Szaporasága 1,1 – 1,2, kifejlett korban az anyák 55-70 kg, a kosok 90-120 kg súlyúak.

Brit tejelő

Brit tejelő
Angliában tenyésztették ki a 70-80-as években a walesi llyn fajtából elsősorban a keletfríz valamint más fajták (dorset, bluefaced leicester, stb.) felhasználásával. Elsősorban a szaporaság és báránynevelő képesség javítása érdekében használják keresztezésekben, de súlygyarapodása is kedvező (300 g feletti). Tejtermelése kiváló, 200 nap feletti laktációban 150-400 l termelésére képes. Az anyák testsúlya 50-60 kg, a kosoké 80-90 kg.

Lacaune

Lacaune
A legismertebb francia tejelő fajta, a „roquefort” sajtot e fajta tejéből készítik, tejtermelése 200-400 l. Közepes nagyságú, finom csontozatú fajta, gyapjúja rövid, csak a nyak háti részen, oldalközépig tart. A lacaune előnye a többi tejtermelő fajtával szemben, hogy húsformái, súlygyarapodása (320-400 g) vetekszik a húsfajtákéval. Kiváló aszezonalitásra való hajlammal rendelkezik, az év bármely szakában termékenyíthető, különös tekintettel az április-májusi időszakra. Kifejlett korban az anyák 50-60 kg, a kosok. 90-100 kg súlyúak.

őshonos hasznosítási típusú fajták

Gyimesi racka

Gyimesi racka
A rackafélékhez tartozik az Erdélyben tenyésztett gyimesi (erdélyi) racka. A legnagyobb juhfajta a rackajuhok csoportjában, az anyajuhok súlya 45-50 kg, a kosoké 80-90 kg. Az anyák szarvai sarló alakúak vagy kistülkösek, de sok a suta egyed is, a kosok laza, csigás szarvakat viselnek 1 1/2 - 2  1/4 csavar fordulattal. A gyimesi rackajuh bundájának színe fehér, de igen gyakori a fejen és a lábakon a fekete színeződés, amely legtöbbször foltokban jelentkezik (ókula és száj körül), a fülön és a lábvégeken. A bundája kevert gyapjú, felszőrökből és pehelyszőrökből áll, a fürthosszúság 30-40 cm. Erdélyben tejtermelés a legfőbb hasznosítása.

Tejelő cigája

Tejelő cigája
A cigája tejtermelésre szelektált változata. Közepesen nagy testű fajta, a fej és lábak feketék, sötétbarnák vagy barnák, gyapja fehér, de színes szálakkal tűzdelt. A fajtára jellemző a domború orrhát, jellegzetes "kosorr". Az anyák szarvtalanok, a kosok szarvaltak, de lehetnek suták is. A fülek nagyok, hosszúak és lelógók. Báránykori súlygyarapodása kedvező, 300-350 g/nap. Az anyák súlya 50-60 kg, a kosoké 75-90 kg. Tejtermelése 150-200 l.

Cigája

Cigája
A cigája juhok a Balkán félszigetről kerültek hazánk területére a 18. század végén. Közepes méretű fajta, a fej és lábak feketék, sötétbarnák vagy barnák, gyapja fehér, de színes szálakkal tűzdelt. Az anyák szarvatlanok, vagy sarló alakú szarvat viselnek, a kosok egy része szarvatlan, másik részük egy és fél körívet leíró erős, csigás szarvat hord. Báránykori súlygyarapodása kedvező, 300-350 g/nap. Az anyák súlya 50-60 kg, a kosoké 75-90 kg.

Cikta

Cikta
A ma ismert cikta juh elődje a középkori Közép-Európában elterjedt Zaupelschaf, egy kistestű, tincses gyapjús juh. Aszezonálisan ivarzott és gyakran két bárányt ellett. Hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező német ajkú lakossággal került be, elsősorban Tolna és Baranya megyében terjedt el, emiatt tolna-baranyai sváb juhnak is nevezik. Igénytelensége és a háziiparban használt gyapja miatt a háztáji gazdaságokban gyakori juh volt. A fajta megmentése kevesebb mint 100 egyed tenyésztésbe vételével történt. A következetes és kitartó tenyésztői munka ellenére jelenleg is veszélyeztetett fajta, a nyilvántartott állomány 800 egyed körül van.Napjainkban egyre kedveltebb, mivel kis befektetés mellett, legelőre alapozva is szép, egészséges bárányt nevel, húsa ízletes, faggyúszegény. Ideális háztáji fajta, ajánlható nagyobb kertek füves területek karbantartására. 

Hortobágyi racka (fehér, fekete)

Hortobágyi racka (fehér, fekete)
A racka egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, dugóhúzószerűen sokszorosan csavarodott, pödrött szarv. Az anyajuhok szarvai "V" alakban felfelé állóak, a kosoké tágabb terpesztésű. A szarvak hossza anyáknál 30 cm, a kosoknál 50 cm átlagosan. Kistestű fajta, hosszú, földig érő, tincses, durva gyapjút növeszt. Fekete és fehér színváltozatban tenyésztik. A fejet és a lábakat rövid, fényes barna vagy fekete szőr borítja. Vérmérséklete élénk. Báránykori súlygyarapodása csekély, 150-250 g/nap. Az anyák súlya 35-45 kg, a kosoké 55-75 kg.

szapora hasznosítási típusú fajták

Romanov

Romanov
  Oroszországban kitenyésztett finom alkatú, amellett erőteljes és szilárd szervezetű fajta, nevét a felső Volga menti városról kapta. A test felületét kevert szőrköntös borítja, amely elsődleges eredetű, – fényes fekete sima vagy ritkábban hullámos lefutású – felszőrökből és másodlagos eredetű mintegy kétszer olyan hosszú, hullámos ívelésű, ezüstfehér színű pehelyszálakból áll. A fejen, a lábakon és a farok végén kisebb-nagyobb fehér foltok található. A kosokon – ritkábban az anyákon is – a nyakélen a marig és farok élen, esetenként az öv tájon hosszabb szálú fekete színű sörényszerű szőrképlet található. A romanov bárány születéskor rendszerint fekete színű, a fejen és a farok végeken fehér jegyekkel. Szaporasága rendkívüli, az iker és hármas ellés rendszeres, a négyes ellők gyakoriak, e mellett évente kétszer is ellethető.

Bábolna Tetra

Bábolna Tetra
A magyar merinó, romanov és finn landrace fajták felhasználásával kialakított fehér színű magyar szapora fajta. Alkata, csontozata finom, vérmérséklete élénk, szervezete szilárd. Mindkét ivarban szarvatlan. Az év folyamán minden időszakban ivarzó és szaporodó fajta, amely ellésenként 1,7 db bárány produkcióra képes. Tisztavérben és keresztezési partnerként is gazdaságosan tenyészthető. A bárányok súlygyarapodása 200-300 g/nap. Az anyák súlya 50-55 kg, a kosoké 65-75 kg.