Kiskérődző Ágazat Szakmaközi Szervezet

Nyomtatóbarát változat
Kiskérődző Ágazat Szakmaközi Szervezet

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiskérődző-munkacsoportjának megalakulásának elsődleges célja az volt, hogy az évtizedes viták és egymásra mutogatás után lezárjon egy korszakot és új fejezetet nyisson a juh- és kecskeágazat szereplőinek együttműködésében.

Sikerült egy asztalhoz ültetni azokat, akik hosszú évekig még erre sem voltak hajlandóak. Másik fontos eredmény a 2015-ben elfogadott és a minisztériumnak is eljuttatott ágazati stratégia, ami kijelöli a szektor fejlesztési irányát.

Az ágazati stratégiában megfogalmazott egyik fontos cél a szakmaközi szervezet létrehozása. A NAK kiskérődző-munkacsoportjának tavaly augusztusi ülésén a résztvevők újfent kinyilvánították, hogy nem halogatható tovább ennek a szervezetnek a létrehozása és ígéretet tettek arra, hogy leülnek egyeztetni a Juh Terméktanács (JTT) alapszabályának átalakításáról. A kezdeti lendület és békülékeny hangulat aztán sajnos gyorsan alábbhagyott és csak novemberben került sor az első egyeztetésre a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), valamint a JTT képviselői között. Azóta a folyamat megrekedt.

– A kiskérődző-ágazat szereplőinek ki kell végre alakítaniuk egy működő szakmaközi szervezetet – jelentette ki Zászlós Tibor a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke az ülésen. – Más ágazatokban vannak jó példák, hogyan lehet egy jól működő szakmaközi szervezetet létrehozni. Nehézségek vannak mindenhol, de ezek leküzdése annál könnyebb, minél jobban szervezett egy ágazat.

A február első napján tartott munkacsoport ülés egyik célja az volt, hogy az elakadt tárgyalásoknak újabb lendületet adjon, másrészt a kereskedői kört is bevonja a szakmaközi szervezet létrehozásába. Amint azt Huri Zsolt, az Agrárminisztérium munkatársa előadásában elmondta, akkor kaphat elismerést egy szakmaközi szervezet, ha az egyéb jogszabályi feltételek mellett a termelői kört legalább 60 százalékban, továbbá a piacot legalább fele részben lefedő feldolgozói és/vagy kereskedői kört integrál. Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet működhet, ezért sem mindegy, hogy kik hozzák létre és hogyan fog működni.

A szakmaközi szervezet legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy az általános versenyjogi szabályok alól kivételek vonatkoznak rá. A szervezet piaci árat nem rögzíthet és tevékenysége nem okozhat piactorzítást. Fontos lehetőség a kiterjesztési jogkör, ami azt jelenti, hogy a belső szabályok a tagságon kívül az ágazat valamennyi szereplőjére kiterjeszthetők, hatósággal kikényszeríthetők, amennyiben adott kör legalább kétharmadát integrálja a szervezet.

A hozzászólásokból kiderült, ki-ki másképpen ítéli meg a Juh Terméktanács múltját és szerepét, de abban egyetértés volt, hogy jelenlegi formájában képtelen ellátni az ágazat reprezentatív képviseletét és csak az alapszabály jelentős átalakításával hozható belőle létre szakmaközi szervezet. A kereskedők közül többen nem vettek részt a megbeszélésen, de ez nem lehet akadálya a munka megkezdésének. 

– Olyan helyzet nem valószínű, hogy a termelői, feldolgozói és kereskedői oldal valamennyi képviselője eljön ezekre a munkacsoport ülésekre és önként csatlakozik bármilyen szervezethez, azonban ettől még a munka elkezdhető és a szakmaközi szervezet alapjai lerakhatók – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor, a NAK Állattenyésztési Osztályának országos elnöke. Véleménye szerint később, amikor a szervezet megkezdi működését és látszódnak, illetve érezhetők lesznek a tagság előnyei, jelentősen csökkenni fog a távol maradók és kétkedők tábora.

– A kamara továbbra is elő kívánja segíteni az ágazati szereplők szorosabb együttműködését és a kiskérődző-stratégia megvalósítását, aminek egyik fontos lépése a szakmaközi szervezet létrehozása és működtetése – hangsúlyozta az ülés végén Zászlós Tibor, aki egy hetes határidőt szabott az ágazat képviselőinek arra, hogy nevezzék meg azokat a személyeket, akik a szakmaközi szervezet alapszabályának megalkotásában közreműködnek.

__________________________

Évente mintegy 600 ezer pecsenyebárányt (18-24 kg) exportálunk, döntő arányban (75%) Olaszországba. Az elmúlt években a nagysúlyú bárányok (27-35 kg) iránt a 3. országokból (pl. Izrael, Líbia, Libanon) növekvő kereslet mutatkozott. A juhhús-exportunk főbb piacai Svájc, Ausztria és Németország. Ezek a vevők egyre nagyobb arányban igényelnek a muzulmán fogyasztóknak eladott halal húst. Kínába és az Arab-öböl országaiba történő húsexport egyik akadálya, hogy nincs jóváhagyott állategészségügyi bizonyítvány. Elhangzott az is, hogy érthetetlen, miért nem adta meg kéknyelv-mentességünket az EU, amikor már több mint három éve nem regisztráltak volt pozitív esetet az országban.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara