DÖNTÉSEK A TERÜLET ALAPÚ TÁMOGATÁSOK KAPCSÁN

Nyomtatóbarát változat
DÖNTÉSEK A TERÜLET ALAPÚ TÁMOGATÁSOK KAPCSÁN

A területalapú támogatások egy gazdaság számára kifizethető maximális összegére vonatkozó szabályok (capping) módosításáról is döntöttek a legutóbbi uniós csúcson – hívta fel a figyelmet közleményében a Takarékbank.

A támogatások elvonása a jelenlegi 150 000 helyett már 100 000 euró évi támogatási összeg felett lehetséges lesz – amennyiben a tagállam így dönt. A mostani döntés legfontosabb jellemzője hogy továbbra is tagállami döntési szabadságát a kérdésben. A tagállam dönthet ugyanis, hogy elvonja-e a területalapú támogatás 100 000 euró feletti részét, és ha igen, milyen mértékben. Szintén a nemzeti kormányokon múlik, hogy megengedik-e a munkabérek és járulékaik beszámítását, azaz az ilyen címmel kifizetett összegekkel csökkenthető lesz-e az elvonás.

Ami viszont most eldőlt, hogy a capping – az előzetes bizottsági javaslattal ellentétben – továbbra is csak a területalapú támogatás alapkomponensére fog kiterjedni, azaz a zöldítésre – illetve az annak helyébe lépő környezet- és klímavédelmi komponensre -, valamint az egyéb jogcímen járó közvetlen támogatásokra (pl. fiatal gazda top-up, termeléshez kötött támogatások) nem – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolati ügyvezető igazgatója.

Az, hogy mely gazdaságokat fog a kormány esetleges jövőbeni döntése alapján érinteni a capping, több tényezőtől függ – tette hozzá az uniós agrárszakember. Az egy hektárra jutó területalapú támogatás összegén túl számítani fog az is, hogy ebből mekkora részt fog képviselni az ún. alapkomponens, és a zöldítés helyébe lépő új „zöld” komponens. Ha figyelembe vesszük azt a szintén a KAP-ot érintő, a júliusi csúcson hozott döntést, miszerint a KAP költségvetésének legalább 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell fordítani, akkor alappal feltételezhető, hogy a mostani 30 százalékos zöldítés legalább 40 százalékos arányt fog kitenni a területalapú támogatáson belül. Ez a változás némileg mérsékelheti a 150 000 eurós határ 100 000 euróra csökkentését, hiszen csökken a támogatás elvonásánál figyelembe veendő, és így elvonás alá kerülő támogatásrész.
Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy figyelembe veszi a cappingnél a munkabéreket és járulékokat, egyelőre nyitott kérdés, hogy ebben az esetben milyen módszert választ annak kiszámítására. Akár egy-egy régióra, vagy a tagállamra jellemző, statisztikákon alapuló átlagbéreket, akár a ténylegesen kifizetett konkrét munkaerőköltségeket veszi figyelembe, jelentős adminisztrációs többletteherrel lehet számolni – hívta fel a figyelmet meg a Takarékbank szakértője.

Mezei Dávid hozzátette: az uniós csúcson döntés született még az I. és II. pillérek közötti összegek átcsoportosíthatóságáról, valamint a II. pillér, azaz a vidékfejlesztés esetében az uniós társfinanszírozás minimális arányáról (az I. pillér továbbra is 100%-ban uniós finanszírozású marad). Ezek a szabályok azért fontosak, mert közvetlen ráhatással vannak a végső vidékfejlesztési források teljes nagyságára. Főszabályként mind az I. pillérből a II.-ba, mind a II. pillérből az elsőbe 25-25 százaléka csoportosítható át.

A vidékfejlesztésből a I. pillérbe való átcsoportosításkor azonban nemcsak az uniós, hanem az ahhoz kapcsolódó tagállami társfinanszírozás is „elveszik” a közvetlen támogatások 100 százalékos finanszírozási elve miatt.
A Takarékbank szakértői várakozásai alapján a tagállami társfinanszírozási arányok fejlett régiókat érintő emelése önmagában nem lesz képes kiegyensúlyozni a vidékfejlesztési források csökkenését. Sőt, a „zöld” intézkedések esetében a kötelező uniós társfinanszírozási arány emelése miatt még akár tovább csökkenthetik azokat.

Forrás: MÁSZ