XI. KÁN - Szent Mihály napi Fórum

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. szeptember 01. - 09:00 - 2017. szeptember 03. - 17:00
XI. KÁN - Szent Mihály napi Fórum

2017. szeptember 01-03. között a 11. Kaposvári Állattenyésztési Napokon juh-kecske fajta és tenyészállat bemutatót szerveztünk. Szeptember 2-án a Kaposvári Egyetemen Szent-Mihály napi juhtenyésztési fórumra vártuk szeretettel tenyésztőinket, melyről összefoglalót olvashatnak az alábbiakban.  

XXIV. Szent Mihály napi Juh- és Kecsketenyésztési Fórum

Kaposvár, 2017. szeptember 2.

 A Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében a Magyar Juh-és Kecsketenyésztő Szövetség idén is megtartotta a Szent Mihály Napi Juh- és Kecsketenyésztési Fórumot, melyen mintegy 75 szakember vett részt. A szombaton rendezett tanácskozást dr. Horn Péter, az MJKSz elnöke nyitotta meg.

Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a Közös Agrárpolitika 2020. utáni kilátásairól beszélt. Elmondta, hogy a KAP 2020 utáni felépítését sok tényező befolyásolja, és a tagállamok elképzelése eltérő, hiszen a többség kétpilléres KAP-ot szeretne, mások viszont a termeléshez kötött támogatások ellen emelnek szót. A britek kiválása után az erőviszonyok részbeni újrarendeződése várható, és a 2019-es európai parlamenti választások is tartogatnak meglepetést, hiszen új Bizottság áll fel. A migrációs válság, és az új kihívások más uniós politika kialakítását teszik szükségessé.

Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében, fajlagosan az egyik legjobb az EU-ban, hiszen 2014-2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,1%, a teljes KAP költségvetésében pedig 3,19%.

2017. május 2-ig lehetett kitölteni a nyilvános konzultációt a KAP modernizálásáról és egyszerűsítéséről, melynek eredményeit 2017. július 17-én egy konferencia keretében mutatták be az Európai Bizottságban. Magyarországról a gazdálkodói válaszoknak csupán 1,15 százaléka érkezett be, 3698 ember töltötte ki a 34 pontból álló kérdőívet, mely nagyrészt a mezőgazdaság társadalmi, szociális és környezeti feladataira, a KAP céljaira és a változtatások lehetséges irányaira koncentrált. 

Az uniós polgárok úgy gondolják, hogy a mezőgazdasági politikát továbbra is uniós szinten kell irányítani, és hogy a két fő célkitűzés a gazdálkodók segítése és a környezet védelme legyen. A válaszadók többsége a KAP előtt álló legfontosabb kihívásként a méltányos életszínvonal biztosítását, a környezeti terhelésből és a természetierőforrás-szükséglet növekedéséből eredő problémák kezelését, illetve az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást tartotta legfontosabbnak. Fontos követelmény a gazdálkodók tisztességes életszínvonalának biztosítása, a cél megvalósításához a közvetlen jövedelemtámogatást találják a legalkalmasabbnak.

A KAP másik fő célkitűzése, hogy arra ösztönözze a gazdálkodókat, hogy tevékeny módon részt vegyenek az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében, a környezet és a biológiai sokféleség védelmében, a talajromlás megfékezésében, és megvalósítsák a növényvédő szerek és a műtrágyák fenntarthatóbb módon történő használatát.

A megállapításokból az is egyértelműen kiderül, hogy a polgárok és a gazdálkodók egyaránt azt kívánják, hogy a kihívások hatékonyabb leküzdése érdekében a KAP a jövőben egyszerűbbé és kevésbé bürokratikussá váljon.

A válaszadók közel kétharmada támogatja, hogy a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megmaradjon.

A várható menetrend szerint előreláthatóan 2017. végére, 2018. elejére az Európai Bizottság megalkotja a KAP-ra vonatkozó konkrét jogszabályi javaslatait. Erről 2018-ban intézményi vita keretében dönt majd az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. A folyamat során 2019-2020-ra várható a végleges KAP-rendeletek megjelenése, amelyek meghatározzák majd a 2021 utáni uniós agrárpolitika kereteit.

 

Nagy Attila, a Miniszterelnökség főosztályvezetője a vidékfejlesztési pályázatok helyzetéről tájékoztatta az egybegyűlteket. A vidékfejlesztési program forrásainak 44%-a a tárgyi eszköz beruházásra, negyede pedig AKG és ökológiai gazdálkodás pályázat keretein belül kerül kiosztásra. Nyár elején azt ígérték, hogy őszre támogatói okirat dömping várható. A 68 megjelent pályázatból 34-et lezártak, ezzel a támogatások 74,5 %-a lekötésre került. A pályázatok elbírálása folyamatos, az Állattartó telepek korszerűsítése pályázatoknál 2017. szeptemberében döntés, míg az 5 évvel ezelőtt beadott védett őshonos mezőgazdasági állatfajták támogatásnál 2017. novemberében végkifizetés várható. A juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése pályázatot 2017. elején lezárták, eddig 638 kérelem érkezett be, ami 10 Mrd forintnyi igénylést jelent. Tekintve, hogy a keretösszeg 3,97 Mrd forint, így háromszoros a túligénylés. Nagy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése pályázat még mindig nyitva áll, lehet rá pályázni. 300 fő projektértékelőt vettek fel, lehetővé téve az egyre gördülékenyebb ügyintézést. Az Irányító Hatóság által kialakított minőségbiztosítási folyamat során egy pályázatot két egymástól független ügyintéző fog bírálni, kritérium, hogy egyáltalán ne ismerjék egymást, biztosítva ezzel a pályázatok objektív elbírálását.

 

Szász Anett, az Animaxx Premium Kft. területi képviselője a higiénikus alomkezelés és rovarmentesítés új lehetőségeiről tartott egy rövid előadást. Rávilágított, hogy a szárazabb alom és az egészségesebb környezet megnöveli az állatok élettartamát, jóllétét. A bemutatott alomkezelő por foszformentes, biológiailag lebomlik, a szántóföldre juttatva javítja a szikes talajok állományát. Kiváló nedvességmegkötő tulajdonsággal rendelkezik, emiatt az alom tovább tart és komfortosabb, kevesebb a bepállás, így a körömápolásban is fontos szerepe van. Az illatanyagoknak köszönhetően kellemes illatú, a legyeket, szúnyogokat, molyokat távol tartja. Juh- és kecske fajoknál 40 grammot szükséges 1 m2-re kijuttatni, hetente kétszer.

Sándor Krisztina