1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről

Nyomtatóbarát változat

 1993. évi CXIV. törvény

az állattenyésztésről
 
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gazdasági célú állattenyésztés biztosítsa a piacképes, minőségi állati termék előállítás genetikai hátterét; segítse hazánk részvételét a nemzetközi szakmai, kereskedelmi együttműködésekben; szolgálja a kiváló, nagy termelőképességű, gazdaságos fajták, hibridek fenntartását, fejlesztését, elterjesztését, továbbá a magyar állattenyésztés történeti múltjához tartozó állatfajták megőrzését, a következő törvényt alkotja
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja és hatálya
1. § E törvény az állatok tenyésztését azzal a céllal szabályozza, hogy az
a) elősegítse a magas színvonalú tenyésztő tevékenység folytatását;
b) az állatok tenyész- és haszonértéküket, genetikai sokféleségüket megőrizzék, illetve növeljék;
c) az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek;
d) javuljon az előállított állati termék minősége, előállításának gazdaságossága és versenyképessége;
e) hosszú távon megőrizhetők legyenek a nemzeti értéket képviselő fajták génjei, egyedei, illetve azok csoportjai, genetikai sokféleségük;
f) biztosítsa a nemzetközi előírásokhoz való alkalmazkodást.
2. § A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémes állat, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú köztenyésztésére.
Az állattenyésztésről szóló hatályos törvény hatálya nem terjedt ki a bivaly és a szamár fajokra, míg az Európai Unió ezen fajok fajtáinak fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek elismerési rendjét, teljesítményvizsgálatuk módját stb. szabályozza. Ennek megfelelően - a hazai tenyésztő szervezetek igényével is egyetértésben - a törvény hatálya kiterjed ezeknek a fajok tenyésztésére is. Ezen kívül szükséges, hogy a fel nem sorolt állatfajok tekintetében a törvény úgy határozza meg az egyéb állatok körét, hogy abba bármely állat beletartozzék, és azt ne rendeleti szintű szabály határozza meg.
KGD2007. 206. Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése akkor is, ha a dokumentációt nem hitelesként jelölik meg. Ebfajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult (1989. évi II. törvény 2. §, 16. §, 17. §; 1993. évi CXIV. törvény 2. §, 3. §, 14. §, 49. §; 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. §).
Fogalommeghatározások
3. § E törvény alkalmazásában
1. Apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet az elismert tenyésztő szervezet a tenyésztési programjában előírtak szerint annak minősít.
2. Állattenyésztés: az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.
3. Baromfikeltető állomás: az a létesítmény, amelyben továbbtenyésztésre vagy árutermelő állományok előállítása céljából tenyész- vagy keltetőtojásokat keltetnek.
4. Ellenőrző teszt: a keresztezéses vagy hibrid tenyésztés keretében végzett állományszintű üzemi vagy központi vizsgálat, amelyben véletlenszerű mintavétel vizsgálati eredményeinek segítségével állapítják meg a végtermékek teljesítményét és minőségét, valamint a végtermék-előállító szülők reprodukciós teljesítményét.
5. Embrió-átültető állomás: petesejtek és embriók előállítására, nyilvántartására, kezelésére, átültetésére, illetve értékesítésére szolgáló, helyhez kötött vagy mozgó létesítmény.
6. Fajtafenntartás: egy adott fajta, fajtakonstrukció genetikai tulajdonságainak megőrzését, illetve folyamatos genetikai fejlesztését szolgáló tevékenységek összessége.
7. Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás.
A tenyésztés eredményét, a tenyészállatot és szaporulatát az élet egyre szélesebb területén használják fel, ezért a megváltozott társadalmi környezetben a gazdasági cél fogalmának kibővítése vált szükségessé. Erre példa a ló és az egyéb állatfajok sport- vagy kedvtelési céllal folytatott tenyésztése. A jogalkalmazásban ez a bővítés érdemi változást nem jelent, hiszen ez ideig sem csak a húshasznú és a mezőgazdasági igavonásra használt lófajták, hanem az angol telivér és ügető fajták tenyésztésére is kiterjedt a szabályozás. A módosítás e kérdésben összhangba hozza a szabályozást az Európai Unió előírásaival.
8. Halkeltető állomás: halivadék mesterséges előállítására szolgáló létesítmény.
9. Keltetőtojás: olyan keltetésre alkalmas tojás, amelyet haszonállat-előállítás céljából keltetnek és amelyből a kikelt utód nem kerülhet továbbtenyésztésre.
10. Mesterséges termékenyítési engedély: olyan közokirat, amelynek birtokában lehet az apaállattól a mesterséges termékenyítő állomásokon spermát nyerni.
11. Mesterséges termékenyítő állomás: olyan létesítmény, amelyben mesterséges termékenyítés céljából spermanyeréshez, -kezeléshez és -értékesítéshez apaállatokat tartanak, illetve értékesítésre spermát kezelnek és tárolnak.
12. Méhanyanevelő telep: olyan méhészet, amelyben forgalmazás céljára, ellenőrzött törzscsaládoktól származó méhanyákat nevelnek.
13. Szaporítóanyag: friss, tartósított és mélyhűtött sperma, petesejt, embrió, tenyésztojás, keltetőtojás, halikra, hallárva.
14. Származási igazolás: elismert tenyésztő szervezet által a tenyészállat és szaporítóanyag tenyésztési adatairól, a törzskönyv vagy a tenyésztési főkönyv alapján kiállított közokirat.
15. Teljesítményvizsgálat: a tenyészérték becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen belül termékei minőségének megállapítására szolgáló eljárás.
16. Tenyészállat: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott állat, amely egyedileg vagy az állatcsoport részeként azonosítható:
a) amelynek szüleit és nagyszüleit törzskönyvbe vették vagy jegyezték be, és maga a tenyészállat törzskönyvezett vagy bejegyzett és törzskönyvezhető, vagy
b) amelyet elismert tenyésztő szervezet tenyésztési főkönyvében nyilvántartanak, vagy
c) amelyet elismert tenyésztő szervezet a kisállatfajok meghatározott körében, származási igazolással annak ismer el.
17. Tenyészérték: a tenyészállat becsült örökítőképessége, amely utal utódai teljesítményére.
18. Tenyésztési adat: e törvény hatálya alá tartozó állatfajok egyedeinek, csoportjainak törzskönyvben, tenyésztési főkönyvben nyilvántartott, az egyed, a csoport azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyészértékére, tenyésztőjére és tulajdonosára vonatkozó bejegyzés.
19. Tenyésztési főkönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a keresztezési vagy hibridizációs program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.
20. Tenyésztési hatóság: az állattenyésztési hatósági feladatok ellátásáért felelős szerv.
21. Tenyésztési program: meghatározott gazdasági cél elérésére végzett tenyésztési tevékenységek sora és az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer (nyilvántartás, teljesítményvizsgálat, törzskönyvezés stb.).
22. Tenyésztojás: olyan keltetésre alkalmas tojás, amelyet tenyészállat-előállítás céljára keltetnek és amelyből az utód továbbtenyésztésre kerülhet.
23. Tenyésztő egyesület, illetve szövetség: a tenyésztők által létrehozott olyan társadalmi szervezet, amelyet a tenyésztési hatóság tenyésztő szervezetként elismer, és amely a tagjai által jóváhagyott és a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztési programot hajt végre.
24. Tenyésztő szervezet: elismert tenyésztő egyesület, tenyésztő szövetség és tenyésztő vállalkozás.
25. Tenyésztő vállalkozás: egy vagy több természetes, illetve jogi személy által létrehozott, gazdasági tevékenységet végző szervezet, amely a fajtaelismerés keretében jogot kapott tenyészállat és szaporítóanyag előállítására, forgalmazására, illetve keresztezési program végrehajtására.
26. Törzskönyv: elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.
27. Törzskönyvezés: a tenyésztési adatok hiteles gyűjtése, tenyésztési főkönyvben vagy törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése, igazolása és közzététele.
28. Köztenyésztés: tenyészállat, árutermelő állomány, szaporítóanyag forgalomba hozatala, átadása más tenyésztő, valamint állattartó részére, illetve egynél több tenyészetet érintő tenyésztési, törzskönyvezési szolgáltatás végzése.
29. Spermatároló központ: olyan létesítmény, amelyben forgalmazás és felhasználás céljára mesterséges termékenyítési engedéllyel ellátott apaállattól származó spermát kezelnek és raktároznak.
Az állattenyésztés törvényi szintű szabályozását az 1993. évi CXIV. törvény teremtette meg, amely új alapokra helyezve határozta meg az állattenyésztés szervezési struktúráját. A törvény elsősorban a hazai hagyományokra építve, de az Európai Unió előírásait, valamint a tagállami nemzeti szabályozásokat is figyelembe véve alakította ki a tenyésztő szervezeti elismerési rendet, törzskönyvezési és teljesítmény vizsgálati szabályozást. A törvény legutóbbi módosítására a 2004. év első félévében került sor az európai uniós jogharmonizációs folyamat részeként.
Az állattenyésztési törvény jelenlegi felülvizsgálatát és módosítását a hazai és az európai jogszabályok változása miatt kell végrehajtani. 2005-ben elfogadták a Tanács 2005/24/EK irányelvét, amely a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok tekintetében történő módosításáról rendelkezik. Az irányelv egységes szabályozást valósít meg a spermatároló központokra és azok engedélyezési eljárására vonatkozóan, az új szabályok alkalmazását viszont csak 2007. március 27-től követeli meg az Európai Unió. A módosítás az ebből adódó jogharmonizációs kötelezettségünknek tesz eleget és beépíti a normaszövegbe a spermatároló központ fogalmát, illetve szabályozást tartalmaz azok engedélyezési eljárására vonatkozóan.
A hazai jogszabályi környezet megváltozását jelenti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) megalkotása. A Ket. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a törvény 14. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése, ami az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseitől való eltérést engedi meg a tenyésztés-szervezéssel kapcsolatos hatósági eljárásokban.
Az állattenyésztési törvény egyéb módosításai nem jelentenek jelentős változást a korábbi szabályozáshoz képest, azok többnyire pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak.
Ezen szakaszok módosítására a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok tekintetében történő módosításáról szóló 2005/24/EK tanácsi irányelv elfogadása miatt kerül sor, amely irányelv új elemként bevezette a spermatároló központok egységét és engedélyezési eljárásának összehangolását a tagállamok között.
KGD2007. 206. Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése akkor is, ha a dokumentációt nem hitelesként jelölik meg. Ebfajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult (1989. évi II. törvény 2. §, 16. §, 17. §; 1993. évi CXIV. törvény 2. §, 3. §, 14. §, 49. §; 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. §).
II. Fejezet
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Tenyészállat, szaporítóanyag használata
4. § Szarvasmarha-, bivaly-, juh-, kecske-, ló-, szamár- és sertésfajoknál utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amely megfelel a 3. § 1. pontjában előírt feltételeknek.
Az állattenyésztésről szóló hatályos törvény hatálya nem terjedt ki a bivaly és a szamár fajokra, míg az Európai Unió ezen fajok fajtáinak fenntartását, törzskönyvi nyilvántartását, az ezt végző szervezetek elismerési rendjét, teljesítményvizsgálatuk módját stb. szabályozza. Ennek megfelelően - a hazai tenyésztő szervezetek igényével is egyetértésben - a törvény hatálya kiterjed ezeknek a fajok tenyésztésére is. Ezen kívül szükséges, hogy a fel nem sorolt állatfajok tekintetében a törvény úgy határozza meg az egyéb állatok körét, hogy abba bármely állat beletartozzék, és azt ne rendeleti szintű szabály határozza meg.
5. § (1) Mesterséges termékenyítő állomásokról vagy ilyen állomások számára spermát felkínálni vagy értékesíteni csak akkor szabad, ha
a) azt mesterséges termékenyítő állomáson vagy annak szervezésében, mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállattól vették le, és
b) az előkészítés során minden adag - az előírásoknak megfelelő minőségű - spermát származásazonosító jelzéssel láttak el, továbbá
c) azt - jogszabályban meghatározott körben - a spermát termelő apaállat származási igazolása, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat igazolása és a mesterséges termékenyítő állomás spermaminőségi igazolása kíséri.
(2) Petesejteket és embriókat kizárólag embrióátültető állomások, elismert tenyésztő szervezetek, illetve elismert tenyésztő szervezetek tagjai csak akkor ajánlhatnak fel vagy forgalmazhatnak, ha petesejtek és embriók
a) tenyésztési program szerint kijelölt nőivarú tenyészállatoktól és apaállatoktól származnak;
b) kinyerése, kezelése, embrióátültető állomáson keresztül történt;
c) a tárolást, szállítást szolgáló csomagoláson - a származás azonosíthatósága érdekében - jelöléssel vannak ellátva vagy az embrióátültetést követően az embriót befogadó anyaállatot a 8. §-ban meghatározott módon megjelölték.
(3) A forgalomba hozatal során
a) a petesejteket a termelő anya származási igazolásának, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás petesejt igazolásának;
b) az embriókat az ivarsejtet termelő szülők származási igazolásának, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás igazolásának
kell kísérnie.
(4) Ha a forgalomba hozott műszalmában egynél több petesejt vagy embrió található, amelyek csak azonos szülőktől származhatnak, azt erre vonatkozó egyértelmű igazolásnak kell kísérnie.
(5) A keltető- és tenyésztojást tenyészetazonosító jelzéssel kell ellátni, és a tenyésztojást az elismert tenyésztő szervezet származási igazolásának, a keltetőtojást pedig az azt termelő állomány származási igazolása alapján kiállított szállítólevélnek kell kísérnie.
6. § A tenyészállat-kiállítást, -árverést a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával, az elismert tenyésztő szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulásával, a tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani. Eb- és macskafajták esetében a tenyészállat-kiállítás és -árverés megtartásához az elismert tenyésztő szervezet, illetve elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulása és a tenyésztési hatóság felügyelete nem szükséges.
Teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés
7. § (1) A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek meghatározása, megvalósítása - térítés ellenében végzett - állami feladat.
(2) A teljesítményvizsgálatokat és az ellenőrző teszteket a tenyésztési hatóság végzi, melynek alapján becsli a tenyészértéket és a végtermék teljesítményeket.
(3) A tenyésztési hatóság - ellenőrzése mellett - elismert tenyésztő szervezetet is megbízhat a teljesítményvizsgálatok végzésével, kivéve a fajtaelismerésre irányuló vizsgálatokat.
(4) A tenyésztési hatóság a tenyészértékbecsléskor más vizsgálatok eredményeit is alapul veheti, ha azokat elismert tenyésztő szervezet végzi, vagy annak megbízásából és ellenőrzése mellett végzik, és az alkalmazott vizsgálati módszerrel az eredmények hiteles és szakszerű megállapítása biztosított.
(5) A teljesítményvizsgálatokban, tenyészértékbecslésben érintett, elismert tenyésztő szervezet és a tenyészállat tartója a vizsgálatra vonatkozó adatokat, állatokat, szaporítóanyagokat köteles térítésmentesen a tenyésztési hatóság rendelkezésére bocsátani.
(6) A külföldön végzett hiteles teljesítményvizsgálatok és tenyészértékbecslések a hazai teljesítményvizsgálatokkal és tenyészértékbecslésekkel akkor egyenértékűek és fogadhatók el, ha az eredményeket azonos módszerrel és pontossággal állapították meg vagy azok megfelelően átszámíthatók.
(7) A teljesítményvizsgálat és a tenyészértékbecslés eredménye a tenyésztő genetikai fejlesztő munkájának elősegítésére, az elismert tenyésztő szervezetek tenyésztési programjának megvalósítására, továbbá a tenyésztési hatóság ellenőrző, engedélyező és hitelesítő tevékenységének végzéséhez használható fel.
Jelölés
8. § A külön jogszabályban meghatározott állatok ivadékát függetlenül hasznosítási irányuktól, a megszületést követően, meghatározott időn belül, országosan egységes módon és tartósan, egyedileg vagy mint csoport részeként meg kell jelölni, valamint nyilvántartásba kell venni.
Tenyésztési adatok gyűjtése, értékelése és közzététele
9. § (1) A teljesítményvizsgálatok és ellenőrző tesztek adatait, eredményeit, valamint a 8. §-ban előírt nyilvántartásokat a tenyésztési hatóságnál működtetett központi adatbankban kell gyűjteni. Az értékelt eredményeket a tenyésztési hatóság az érintett tenyésztők és az elismert tenyésztő szervezetek rendelkezésére bocsátja.
(2) A tenyésztési hatóság a központi adatbankban lévő, az (1) bekezdésbe nem tartozó adatokat, az adatok szolgáltatójára utaló módon csak az érintett elismert tenyésztő szervezet hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra. Ennek hiányában az adatok csak alapadatként használhatók fel.
(3) A tenyésztési hatóság hozza nyilvánosságra azon apaállatok megállapított termelési tulajdonságaira vonatkozó tenyészértékét, amelyek spermája felkínálásra vagy értékesítésre kerülhet, valamint a fajtaelismerésre vonatkozó és az ellenőrző tesztek eredményeit.
Az apaállat-ellátás rendje
10. § (1) A tenyésztési hatóság céltámogatásként rendelkezésére bocsátott pénzből, a támogatás feltételében meghatározott fajtájú és minőségű, állami tulajdonú apaállatot, illetőleg szaporítóanyagot szerez be és helyez ki köztenyésztésre.
(2) Az állami tulajdonban lévő apaállat tartásával kapcsolatos költségeket az viseli, akihez az apaállatot kihelyezték.
(3) Az állami tulajdonú apaállatokért a hasznosítója díjat köteles fizetni. Ennek mértékét - jogszabályban meghatározott elvek alapján - a tenyésztési hatósággal kötött szerződésben kell rögzíteni.
(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete (fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) gondoskodhat a területén lévő nőivarú állatok termékenyítéséhez szükséges apaállatigény felméréséről, beszerzéséről, tartásának megszervezéséről, vagy a nőivarú egyedek minősített apaállattal, illetve szaporítóanyaggal történő termékenyítése feltételeiről.
(5) Apaállat beszerzéséhez a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel állami támogatás igényelhető.
Védett őshonos állatfajták, veszélyeztetett fajták
11. § (1) A védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtáknak az eredeti állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami feladat, melynek végrehajtásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelős miniszter, a tenyésztési hatóság, más szervek, valamint szakmai szervezetek bevonásával - gondoskodik.
A jelentős genetikai értéket képviselő, védett őshonos állatfajták fenntartásának végrehajtását a jelenlegi rendeleti szabályozás az elismert tenyésztő szervezetek számára is lehetővé teszi. Ennek törvényi megerősítését kívánja biztosítani a módosítás.
(2) Őshonosságuk miatt védett állatfajtáknak kell tekinteni azokat a fajtákat, amelyek Magyarország természetföldrajzi környezetében alakultak ki, illetőleg tartásuknak, tenyésztésüknek történeti hagyománya van.
(3) A védett őshonos fajták fenntartásához, jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel az állam támogatást ad.
12. § A magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományait védeni kell, ehhez az állam külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást adhat.
Tenyésztési hozzájárulás
13. §
III. Fejezet
TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS
14. § (1) Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat e törvényben meghatározottak szerint
a) a miniszter,
b) a tenyésztési hatóság és
c) az elismert tenyésztő szervezetek, valamint az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség
A tenyésztő egyesületek és szövetségek az elmúlt tíz év alatt faji szövetségeket, illetve a teljes állattenyésztés területére egységes szövetséget hoztak létre. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek a törvény előírásai szerinti elismeréssel, de egy-egy fajjal kapcsolatos, illetve az állattenyésztés egészét érintő fontos feladatokat látnak el. Ezeknek a szervezeteknek a jelentősége igen nagy az Európai Unió tagállamaiban. A törvény ilyen irányú módosítása jogszabályi háttérrel erősíti meg ezeknek a szervezeteknek a szerepét, növelve az állattenyésztés területén a társadalmi szerepvállalást és ezzel együtt a felelősséget is.
látják el.
(2)
KGD2007. 206. Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése akkor is, ha a dokumentációt nem hitelesként jelölik meg. Ebfajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult (1989. évi II. törvény 2. §, 16. §, 17. §; 1993. évi CXIV. törvény 2. §, 3. §, 14. §, 49. §; 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. §).
A miniszter feladatai
15. § (1) A miniszter az állattenyésztés irányítási, szervezési feladatainak keretében
a) kidolgozza az állattenyésztés hosszú távú fejlesztési célját;
b)
c) a jogszabályok végrehajtása érdekében támogatási rendszert dolgoz ki és működtet;
d)
e) gondoskodik a tenyésztési hatóság és más szervek bevonásával az állattenyésztéssel kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről;
f) elősegíti a nemzetközi tenyésztési együttműködést.
(2)
A tenyésztési hatóság feladatai
16. § A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
a) országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn - a 8. §, a 9. § és a 30. § (4) bekezdése alapján - és ellátja az adatok tárolását, feldolgozását;
b) jogszabályban előírt feladatmegosztás szerint, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét;
c) teljesítményvizsgálatokat, ellenőrző teszteket, tenyészértékbecslést végez, és közzéteszi azok eredményét;
d) teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki;
e) végzi az állami tulajdonú apaállat-gazdálkodást;
f) irányítja, ellenőrzi a védett őshonos fajták fenntartását;
g) ellátja a külön jogszabály által részére meghatározott feladatot;
h) együttműködik a nemzetközi szakmai szervezetekkel.
17. § A tenyésztési hatóság az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében
a) engedélyt ad ki;
b) ellenőrzést végez;
c) felülvizsgálatot tart;
d) fajtaelismerésre irányuló vizsgálatot végez;
e) hitelesít;
f) elismerést ad ki;
g) tenyészetazonosítót ad ki;
h) az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről, keresztezési programokról és tenyésztő szervezetekről nyilvántartást vezet;
i) új állatfajtákat és tenyésztő szervezetet elismer;
j) elvégzi és ellenőrzi a tenyésztésszervezéssel kapcsolatos feladatokat;
k) ellátja az őshonos és védett állatfajok génforrásainak megőrzésével kapcsolatos feladatokat;
l) ellenőrzi a tenyészállatok és szaporítóanyagok előállítását, tárolását, forgalmazását és felhasználását;
m) vezeti az inszeminátori névjegyzéket, hatósági bizonyítványt ad ki.
18. § (1) A 17. § a) pontja alapján a tenyésztési hatóság engedélyezi
a) mesterséges termékenyítő állomás, valamint spermatároló központ üzemeltetését;
Ezen szakaszok módosítására a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok tekintetében történő módosításáról szóló 2005/24/EK tanácsi irányelv elfogadása miatt kerül sor, amely irányelv új elemként bevezette a spermatároló központok egységét és engedélyezési eljárásának összehangolását a tagállamok között.
b) apaállat felhasználását szaporítóanyag előállításra;
c) embrióátültető állomás üzemeltetését;
d) baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetését.
(2) A 17. § b) pontja alapján a tenyésztési hatóság ellenőrzi
a) e törvény rendelkezéseinek végrehajtását;
b) a tenyésztő szervezetek szakmai tevékenységét;
c) az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettség betartását;
d) a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalát, illetve kivitelét;
e) az állatok származását.
(3) A 17. § c) pontja alapján a tenyésztési hatóság felülvizsgálja
a) az engedélyek lejártakor az engedélyhez kötött tevékenységet;
b)
c) a külföldi teljesítményvizsgálati adatokat.
(4) A 17. § e) pontja alapján a tenyésztési hatóság hitelesíti
a) a törzskönyvet;
b) a tenyésztési főkönyvet;
c) a nem általa végzett teljesítményvizsgálatok eredményét;
d) az embrióátültető állomás nyilvántartását;
e) a tenyésztési adatot.
Az elismert tenyésztő szervezet feladatai
19. § (1) Az elismert tenyésztő szervezet - e törvény alapján - az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
a) tenyésztési programot hajt végre;
b) törzskönyvezést végez;
c) megbízás alapján teljesítményt vizsgál vagy vizsgáltat.
(2) Az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
a) e törvény rendelkezései szerint hozzájárul a több állatfajt, fajtát érintő kiállítás és árverés rendezéséhez, és közreműködik azok lebonyolításában;
Az állattenyésztési törvényben a tenyészállat-kiállítás megrendezésére vonatkozó szabályok valamennyi állatfajra vonatkozóan egyformán kerültek meghatározásra. A tenyésztési hatóság, és a tenyésztésszervezés más szereplőinek hozzájárulási és felügyeleti jogának gyakorlása ugyanakkor a különböző hasznosítási célú állatfajok esetében eltérő formában indokolt. Bizonyos esetekben, a megrendezésre kerülő kiállítások nagy száma miatt a gyakorlatban a jelenlegi törvényi szabályozás teljes körű megvalósítása nem is lehetséges, vagy rendkívül költséges lenne, amihez a szereplők nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. A törvény a valós viszonyoknak megfelelő, a gyakorlatban is végrehajtható szabályozáshoz kíván hátteret biztosítani.
A szabályozás specializálásának szükségességét támasztja alá az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a tárgykörben lefolytatott vizsgálatot lezáró jelentése is. A jelentés a tárgyi vizsgálat vonatkozásában hangsúlyosan javasolta, hogy a jövőben bizonyos esetekben - a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve - tenyészkiállítását kizárólag közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi okokból lehessen korlátozni.
Ennek megfelelően az elismert tenyésztő szervezet, illetve szövetség hozzájárulása és a tenyésztési hatóság felügyelete mellett lehet kiállítást és árverést tartani. Kivételt képeznek az eb- és macskafajták, ahol sem hozzájárulás sem felügyelet nem szükséges.
b) összehangolja az egyes elismert tenyésztő egyesület (szövetség) közös tevékenységét, igény esetén irányítja és végzi azok tevékenységét, továbbá kezeli a közös pénzügyi alapokat;
c) képviseli a magyar állattenyésztést hazai és a nemzetközi fórumokon;
d) ellátja a tenyésztési hatóság által - meghatározott feltételekkel - ráruházott feladatokat.
A tenyésztő egyesületek és szövetségek az elmúlt tíz év alatt faji szövetségeket, illetve a teljes állattenyésztés területére egységes szövetséget hoztak létre. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek a törvény előírásai szerinti elismeréssel, de egy-egy fajjal kapcsolatos, illetve az állattenyésztés egészét érintő fontos feladatokat látnak el. Ezeknek a szervezeteknek a jelentősége igen nagy az Európai Unió tagállamaiban. A törvény ilyen irányú módosítása jogszabályi háttérrel erősíti meg ezeknek a szervezeteknek a szerepét, növelve az állattenyésztés területén a társadalmi szerepvállalást és ezzel együtt a felelősséget is.
Tenyésztő szervezetkénti elismerés
20. § (1) A tenyésztéssel foglalkozó egyesület, szövetség, illetve vállalkozás tenyésztő szervezetkénti elismerésére és az elismerés visszavonására a tenyésztési hatóság jogosult. Az elismerési eljárás kérelem alapján indul. Az elismerés megadása vagy megtagadása nem érinti az egyesület, szövetség külön törvény szerinti jogszerű működését.
Az Európai Unió szabályozása szerint a tenyésztő szervezeti elismerés kérelem alapján induló eljárás. Ez eddig kifejezett módon nem jelent meg a törvényben.
(2) A tenyésztési hatóság a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztőként elismeri, ha
a) a benyújtott tenyésztési program megfelel az állati termék termelés - 1. §-ban foglalt - követelményeinek és az elfogadott nemzetközi előírásoknak;
b) a szervezet fajtaelismerésben részesített vagy arra bejelentett fajtát, hibridet tenyészt, illetve keresztezési programot valósít meg;
c) a tenyésztési program megvalósításához megfelelő létszámú állatállomány; valamint
d) a szakszerű tenyésztői munkához szükséges szakember, a 25. §-ban meghatározott tenyésztésvezető és felszerelés rendelkezésre áll;
e) a tenyészállatokat egyedenként, a 8. §-ban foglaltak szerint tartósan úgy jelölik meg, vagy a kisállatfajok meghatározott körénél úgy írják le, hogy azonosságuk megállapítható;
f) a törzskönyvet vagy tenyésztési főkönyvet a tenyésztési program előírásainak megfelelően vezetik.
(3) A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárást 6 hónapon belül kell lefolytatni, amely határidőt az eljáró szerv vezetője egyszer 6 hónappal meghosszabbíthat.
A tenyésztő szervezetek elismerésére irányuló eljárás sajátosságaiból következően az eljárás lefolytatása több időt vesz igénybe, mint a közigazgatási eljárások lefolytatására általánosan érvényes 30 nap. Ezért ezen speciális eljárásokra vonatkozóan hosszabb eljárási határidőt állapít meg a törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban.
21. § (1) Az elismerés a tenyésztési célra, a tenyésztési programra, valamint a szakmai és térbeni tevékenységi területre, a törzskönyvi, illetve a tenyésztési főkönyvi szabályzatra, fajtafenntartásra vonatkozik és ezek végrehajtására jogosít.
(2) A tenyésztési hatóság meghatározott időtartamra a feltételek teljesítésére ideiglenes elismerést adhat a tenyésztő szervezet részére, ha a 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek csak részben felel meg.
(3) Fajták, keresztezési programok, hibridek esetében elismerés csak egy tenyésztő szervezet részére adható ki, függetlenül attól, hogy a fajta egységes cél és program szerinti nemesítése és törzskönyvezése több részszervezetben valósul meg. Ilyen esetben az elismert tenyésztő szervezet felel az egyes tagszervezetek tevékenységének egyenértékűségéért.
(4) Nyilvántartott tenyésztővel nem rendelkező, úgynevezett világfajta esetén az elismerés csak egyesület vagy szövetség részére adható meg.
(5) Több szervezet azonos tárgyú kérelme esetén a tenyésztési hatóság az elismerést a szervezet által fenntartani kívánt állatlétszám és a tenyésztési program figyelembevételével adja meg.
(6)
(7) Az elismert tenyésztő egyesületek, szövetségek kötelesek törzskönyvezni, a teljesítményvizsgálatokat elvégeztetni, valamint származási igazolással ellátni mindazoknak a tenyésztőknek az állatait, akik azt kérik, ha az állatok a tenyésztő szervezet jogosítványában szereplő fajták, és a törzskönyvezésnek szakmai akadálya nincs.
(8) A törzskönyv és a tenyésztési főkönyv olyan közokirat, amely nem selejtezhető.
22. § (1) Az elismerés - évenként kötelező hatósági felülvizsgálat eredményétől függően - visszavonásig szól.
A hatályos szabályozás a tenyésztő szervezeti elismerésre határozott időtartamot írt elő. Ez nincs összhangban a közösségi jog szabályaival, amelyek alapján az elismerést visszavonásig adják meg. A törvény szerint az ideiglenes elismerés a tenyésztési program végrehajtásához szükséges állatlétszám eléréséhez van kötve, amit meghatározott idő alatt kell elérnie az elismerést kérő szervezetnek. Ezt követően lehet kiadni az elismerést a tenyésztő szervezetnek. Ez jelentősen csökkenti az elismerésekhez kapcsolódó adminisztrációt.
(2) Elismeréskor a tenyésztési hatóság a szervezetet és annak tenyészeteit önálló tenyészetazonosítóval látja el.
(3) Az elismert tenyésztő szervezetek listáját a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.
23. § (1) A tenyésztési hatóság az előírásoknak meg nem felelő működés esetén a tenyésztő szervezet elismerését a feltételek teljesítéséig felfüggeszti.
(2) A tenyésztési hatóság az elismerést visszavonja
a) az elismert tenyésztő szervezet megszűnése;
b) a 20. § (2) bekezdésében írt feltételek be nem tartása;
c) a hivatalos előírásoknak meg nem felelő adatgyűjtés és valótlan adatközlés elleni alapos bejelentés, észrevétel esetén.
(3) Az elismert tenyésztő egyesület vagy szövetég jogutód nélküli megszűnése esetén vagy az elismerés visszavonásakor a nyilvántartásra és törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak.
24. § (1) Az elismert tenyésztő szervezet vezetője köteles a működés feltételeinek változásait a tenyésztési hatósággal haladéktalanul közölni.
(2) A 20. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek változása a tenyésztési hatóság jóváhagyását igényli.
25. § (1) A tenyésztő egyesületben, illetve szövetségben a kialakított és elismert tenyésztési program végrehajtását tenyésztésvezető foglalkoztatásával kell biztosítani.
(2) Nem lehet tenyésztésvezető, akinek egyéb tevékenysége vagy más szervezetben betöltött tisztsége a tenyésztésvezetői megbízatással összeférhetetlen. Összeférhetetlennek kell tekinteni különösen azt, akinek tenyésztésvezetőként történő alkalmazása gazdasági monopolhelyzet kialakulását segítheti elő.
(3) A tenyésztő vállalkozás a tenyésztésvezető feladatainak ellátására felelős személyt köteles kijelölni.
A tenyésztő vállalkozások esetében a tenyésztésvezető feladatait ellátó személy kötelező kijelölését és megnevezését szintén miniszteri rendelet írta elő. A módosítás ezzel az egyesületekre és szövetségekre vonatkozó szabályozással egyenrangúvá teszi a vállalkozásokra vonatkozó előírást.
Fajtaelismerés
26. § (1) A fajtaelismerés az az eljárás, melynek során megállapítják, hogy az adott fajta, hibrid, keresztezési program tenyészállatai milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és ki jogosult azok forgalmazására. A fajtát, hibridet, keresztezési programot a tenyésztési hatóság ismeri el.
(2) Adott fajta, hibrid, keresztezési program tenyészállatait csak elismert tenyésztő szervezet és csak fajtaelismerés alapján vagy a fajtaelismerés iránti elfogadott kérelem alapján meghatározott feltételekkel tenyésztheti, illetve forgalmazhatja.
(3) A fajtaelismerést annak a tenyésztéssel foglalkozó szervezetnek kell kérnie, amely
a) Magyarországon még el nem ismert állatfajt, -fajtát vagy hibridet kíván tenyésztésbe vonni, hibridprogramot kíván végrehajtani;
b) saját tenyésztési program alapján, saját tenyészanyaggal olyan fajtát kíván tenyészteni vagy előállítani, amely valamely meghatározott termelési tulajdonságával eltérést mutat az elismert állatok csoportjából vagy valamely tulajdonsága alapján más állatcsoportoktól jól elhatárolható;
c) nemesítővel rendelkező fajta esetén kizárólagos jogot szerzett a nemesítőtől valamely külföldi védett fajta, keresztezési program vagy hibrid esetében a hazai forgalmazásra.
(4) Nem lehet önálló fajtaelismerést kérni az elismert tenyésztő szervezet keretében fenntartott, tenyésztett állatfajta, hibrid, keresztezési program részcsoportjára, kivéve, ha ehhez az érintett elismert tenyésztő szervezet hozzájárul.
27. § (1) A fajtaelismeréshez szükséges vizsgálatokat - külön jogszabályban meghatározott díj ellenében - a tenyésztési hatóság végzi.
(2) A fajtaelismerés iránti kérelem alapján a tenyésztési hatóság vizsgálja az elismerésre való jogosultságot, továbbá a bejelentett állatfajta, keresztezési program, hibrid gazdasági értéket befolyásoló tulajdonságait.
(3) Az (1) bekezdés szerint díjfizetéshez jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel állami támogatás adható.
28. § (1) A bejelentő a kérelem elfogadásától az elismerés közzétételéig ideiglenes forgalmazási engedélyt kap, amely meghatározott időtartamra és - jogszabályban meghatározott - állatlétszámra vonatkozik.
(2) A fajta elismerését, valamint évente az elismert fajták jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
29. § A fajta, hibrid gazdaságilag fontos tulajdonságainak alakulását a mintavétel szabályai alapján, valamint a keresztezési programot a tenyésztési hatóság, meghatározott időközönként ellenőrzi.
IV. Fejezet
ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉGEK
30. § (1) A 18. § (1) bekezdése szerint kiadott engedély meghatározott tevékenységi körre és határozott időre vonatkozik. Az adott tevékenységi kör, illetve a feltételek megváltozása esetén engedélymódosítást kell kérni. A határozott idő letelte után az engedély megújítható.
(2) A 18. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezőket a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(3) Az engedélytől eltérő tevékenység folytatása esetén a 18. § (1) bekezdése szerinti engedélyt fel kell függeszteni, vagy vissza kell vonni. A felfüggesztés időtartama a fennálló hiányosság megszüntetéséig, a szabálytalan működés megváltoztatásáig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. A felfüggesztés eredménytelensége esetén az engedélyt vissza kell vonni.
Bővülnek a hatóság rendelkezésére álló eszközök az engedélytől eltérő tevékenység folytatásában megvalósuló jogsértés kezelésében. Ennek értelmében az engedélyköteles tevékenység folytatását a hatóság felfüggesztheti a fennálló hiányosság megszüntetéséig, a szabálytalan működés megváltoztatásáig, de legfeljebb hat hónapig. A felfüggesztés eredménytelensége esetén a hatóság az engedélyt visszavonja.
(4) A 18. § (1) bekezdése szerinti, engedélyezett tevékenységet végzők kötelesek a tevékenységükkel összefüggő - jogszabályban meghatározott - szakmai adatokat a tenyésztési hatóság rendelkezésére bocsátani.
Mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetése
31. § (1) A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésére vonatkozó - a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - engedélyt a tenyésztési hatóság megadja, ha
a) az rendelkezik a - jogszabályok által előírt - személyi és egyéb feltételekkel;
b) annak apaállat-állománya tenyésztési, tenyésztéshigéniai, állategészségügyi szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak.
(2) A tenyésztési hatóság meghatározott időszakra ideiglenes üzemeltetési engedélyt adhat ki.
32. § (1) Aki mesterséges termékenyítő állomást üzemeltet,
a) spermát kizárólag mesterséges termékenyítési engedéllyel ellátott apaállattól forgalmazhat;
b) saját szakemberével szaporítóanyag-levételt végeztet és mesterséges termékenyítést végeztethet;
c) a sperma tárolása és forgalmazása során írásban rögzítenie kell a szaporítóanyag eredetéről, termeléséről, feldolgozásáról, felhasználásáról, minőségellenőrzéséről készített adatokat.
(2) A tenyésztési hatóság engedélyével spermatároló központ üzemeltethető, amennyiben az rendelkezik a külön jogszabályokban előírt személyi és egyéb feltételekkel. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a spermatároló központra vonatkozóan is alkalmazni kell, azonban a spermatároló központ szaporítóanyag-levételt nem végezhet.
Ezen szakaszok módosítására a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok tekintetében történő módosításáról szóló 2005/24/EK tanácsi irányelv elfogadása miatt kerül sor, amely irányelv új elemként bevezette a spermatároló központok egységét és engedélyezési eljárásának összehangolását a tagállamok között.
33. § Mesterséges termékenyítést szolgáltatásként jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező és nyilvántartásba vett szakember végezhet.
Apaállat felhasználása szaporítóanyag-előállításra
34. § (1) Apaállattól sperma csak akkor értékesíthető, ha az apaállatra - a 18. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - mesterséges termékenyítési engedélyt adtak ki.
(2) A mesterséges termékenyítési engedélyt a tenyésztési hatóság akkor adja ki, ha a spermát adó apaállat
a) tenyészértéke eléri a 9. § (3) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott, meghatározott teljesítményszintet, vagy a tenyészállatot teljesítményvizsgálatra jelölték ki;
b) megfelel az állategészségügyi, valamint tenyésztéshigiéniai és szaporodásbiológiai előírásoknak.
(3) A mesterséges termékenyítési engedélyre irányuló kérelmet a mesterséges termékenyítő állomás, a spermatároló központ létesítésére irányuló kérelmet pedig az elismert tenyésztő szervezet nyújtja be.
35. § Az állattartó a tulajdonában vagy gondozásában lévő állatok mesterséges termékenyítéséhez csak mesterséges termékenyítési engedéllyel ellátott apaállattól származó spermát használhat fel.
Embrióátültető állomás üzemeltetése
36. § (1) A tenyésztési hatóság az embrióátültető állomás működését engedélyezi, ha az rendelkezik a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában írt feltételekkel.
(2) A tenyésztési hatóság meghatározott időszakra ideiglenes üzemeltetési engedélyt adhat ki.
37. § (1) Aki embrióátültető állomást üzemeltet, annak a petesejtek és embriók eredetéről, származásáról, kezeléséről, értékesítéséről és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie.
(2) Az embrióátültető állomás köteles olyan naprakész nyilvántartást vezetni, amely a tenyésztő hatóság által hitelesíthető, és abból a petesejt, embrió származása és átültetése, a születendő ivadék megbízható azonosítása megállapítható.
38. § Petesejt- és embriónyerés, illetve átültetés, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező és nyilvántartásba vett szakember által végezhető.
Baromfi-, és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetése
39. § A tenyésztési hatóság a baromfi- és halkeltető állomás, valamint a méhanyanevelő telep üzemeltetési engedélyét megadja, ha az rendelkezik a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételekkel.
40. § A baromfi- és halkeltető állomást, méhanyanevelő telepet üzemeltetőnek a tenyészanyag eredetéről, származásáról, értékesítéséről és felhasználásáról jogszabályban előírt igazolással kell rendelkeznie és ezekről nyilvántartást kell vezetnie; az utódok származását értékesítéskor igazolnia kell.
Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala, kivitele
41. § (1) Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhető, ha
a) a tenyészállat vagy a szaporítóanyagot adó állat és annak szülei a származási ország hivatalos nyilvántartásában szerepelnek, és azok tenyészértékét is meghatározták, illetve hiteles származási igazolással rendelkeznek;
b) a tenyészállat vagy szaporítóanyag, és az ezek felhasználásával előállított utódok hazai törzskönyvezésének feltételei biztosítottak;
c) korábban már fajtaelismerésben részesített fajták esetében az a fajtafenntartást szolgálja, vagy azt adott tenyésztő igazolhatóan saját állományára igényli;
A tenyészállat és a szaporítóanyagok behozatalára vonatkozó szabályok a 2004. évben megtörtént törvénymódosítás folytán enyhültek. A közös piac működése érdekében azonban további korlátozásoknak a leépítése szükséges. Ezért a tenyésztési programmal való megfelelés előírása kikerül a szabályozásból. Így lehetővé válik a tenyésztési programmal nem teljesen harmonizáló behozatal esetén is az egyes állattartók igényének megfelelő szabad behozatal.
d) szaporítóanyag esetén - kivéve a kisállatfajok körét - az utódok származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálatának eredménye;
e) a szaporítóanyag fizikai és biológiai, minőségi tulajdonságai a behozatali előírásoknak megfelelnek.
(2) A bejelentési kötelezettséget az Európai Unió tagállamából történő behozatal esetén a tenyésztési hatóság felszólítására a beszállítást megelőző napon, harmadik országból történő behozatal esetén a beszállítást legalább 15 nappal megelőzően, külön felszólítás nélkül kell teljesíteni. A tenyésztési hatóság az Európai Unió tagállamából történő behozatal esetén kivételes esetben a beszállítást két nappal megelőző értesítésre is felszólíthat.
42. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a tenyészállat, illetve szaporítóanyag kiviteléhez a tenyésztési hatóság által kiadott vagy hitelesített származási igazolás, szaporítóanyag esetében minőségigazolás is szükséges.

 

 
V. Fejezet
Az állami feladatok pénzügyi fedezete
43. § (1) Az állam a költségvetésből biztosítja a 17. § f), g), h) pontjában, a 18. §-ban és a 16. § d), f) pontjában előírt feladatokhoz szükséges pénzügyi feltételeket, kivéve a 18. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában írt feladatokat.
(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a) pontjában és a 16. § a), b), c) és e) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásához az állam hozzájárul.


 
Felügyelet, ellenőrzés
44. § A tenyésztési hatóság eljárása során - az üzem számára előírt állategészségügyi és járványvédelmi előírások betartása mellett - minden olyan helyen, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak, állati szaporítóanyagot előállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak:
a) ellenőrzést végezhet, vizsgálat céljára - jogszabályban meghatározott mértékben - térítésmentesen termék- és vérmintákat vehet;
b) betekinthet tenyésztési dokumentumokba, valamint a működéssel összefüggő bizonylatokba;
c) állatot felvezettethet;
d) méhészet esetében kaptárt bonthat;
e)
Állattenyésztési bírság és egyéb szankciók
45. § (1) A 4. és 5. §-ban foglaltak megszegése esetén a tenyésztési hatóság elrendeli az állatnak az állattartó költségén történő ivartalanítását, illetve a szaporítóanyag megsemmisítését és az átlagos tenyészállat forgalmi értékének legfeljebb kettőszáz, szaporítóanyag forgalmi értékének legfeljebb ötszáz százalékáig terjedő állattenyésztési bírságot szabhat ki.
(2) A tenyésztési hatóság elrendeli a 26. § (2) bekezdésében előírt feltételek hiányában felhasznált, tenyésztett, forgalmazott állat esetében, valamint a 41. §-ban leírt behozatali feltételek be nem tartása esetén az állat haszonállatként történő hasznosítását, továbbá az állat forgalmi értékének megfelelő összegű állattenyésztési bírság befizetését. A 6. § előírásainak be nem tartása esetén a tenyésztési hatóság a szervezőt legfeljebb a kiállításon, az árverésen részt vevő állatok létszámának és az egyes állatok forgalmi értékének szorzatával megegyező mértékű bírsággal sújtja.
(3) Az (1), (2) bekezdésben írt forgalmi értéket a tenyésztési hatóság jogosult megállapítani.
(4) Az állattenyésztési bírságot külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni. A határidőre meg nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.
(5) Az állattenyésztéssel kapcsolatos szabálysértési felelősségre külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Kivételek
46. § A tenyésztési hatóság e törvény rendelkezései alól - amennyiben az e törvényben foglalt célokkal nem ellentétes - eltérést engedélyezhet tudományos és oktatási intézetekben végzett tudományos munkákra, továbbá az állattenyésztést fejlesztő kutatásokra és biotechnológiai fejlesztésekre.
Hatálybalépés
47. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2)
47/A. § Ez a törvény
1. a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 1977. július 25-i 77/504/EGK tanácsi irányelvnek;
2. a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő engedélyezéséről szóló, 1987. június 18-i 87/328/EGK tanácsi irányelvnek;
3. a tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról szóló, 1988. december 19-i 88/661/EGK tanácsi irányelvnek;
4. a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről szóló, 1989. május 30-i 89/361/EGK tanácsi irányelvnek;
5. a tenyésztési célú hibrid tenyészsertésekről szóló, 1990. március 5-i 90/119/EGK tanácsi irányelvnek;
6. a fajtatiszta tenyészsertések tenyésztésének jóváhagyásáról szóló, 1990. március 5-i 90/118/EGK tanácsi irányelvnek;
7. az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek;
8. a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről szóló, 1990. június 26-i 1990/427/EGK tanácsi irányelvnek;
9. a fajtatiszta állatok értékesítéséhez az állattenyésztési és származási követelmények meghatározásáról és a 77/504/EGK és a 90/425/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. március 25-i 91/174/EGK tanácsi irányelvnek;
10. a 87/328/EGK irányelvnek a fajtatiszta tenyészmarháktól származó petesejtek és embriók felhasználása, valamint spermatároló központok tekintetében történő módosításáról szóló, 2005. március 14-i 2005/24/EK tanácsi irányelvnek;
11. a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy létrehozó tenyésztő egyesületek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról szóló, 1984. április 27-i 84/247/EGK bizottsági határozatnak;
12. a szarvasmarhák törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1984. július 19-i 84/419/EGK bizottsági határozatnak;
13. a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak származási bizonyítványmintája és a bizonyítványban feltüntetendő adatok megállapításáról szóló, 1986. július 29-i 86/404/EGK bizottsági határozatnak;
14. a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak spermájáról és embrióiról kiállított származásibizonyítvány-minta és a bizonyítványban feltüntetendő adatok megállapításáról szóló, 1988. január 21-i 88/124/EGK bizottsági határozatnak;
15. a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/501/EGK bizottsági határozatnak;
16. a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/502/EGK bizottsági határozatnak;
17. a fajtatiszta tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/503/EGK bizottsági határozatnak;
18. a hibrid tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/504/EGK bizottsági határozatnak;
19. a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/505/EGK bizottsági határozatnak;
20. a hibrid tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/506/EGK bizottsági határozatnak;
21. a fajtatiszta és hibrid tenyészsertések teljesítményének figyelemmel kísérésére és genetikai értékének becslésére szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/507/EGK bizottsági határozatnak;
22. a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szervezetekre és szövetségekre vonatkozó alkalmassági szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/254/EGK bizottsági határozatnak;
23. a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyvbe történő bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/255/EGK bizottsági határozatnak;
24. a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének folyamatos ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére alkalmazott módszerek megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/256/EGK bizottsági határozatnak;
25. a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztésének jóváhagyására, valamint spermájuk, petesejtjeik és embrióik felhasználására vonatkozó kritériumok megállapításáról, szóló, 1990. május 10-i 90/257/EGK bizottsági határozatnak;
26. fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermája, petesejtjei és embrióik tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/258/EGK bizottsági határozatnak;
27. a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő egyesületek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 1992. június 11-i 92/353/EGK bizottsági határozatnak;
28. a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési módszerei megállapításáról szóló, 86/130/EGK határozat módosításáról szóló, 1994. július 27-i 94/515/EGK bizottsági határozatnak;
29. a lófélék tenyésztési célú méneskönyvi bejegyzésének és nyilvántartásának előírásairól szóló, 1996. január 10-i 96/78/EGK bizottsági határozatnak;
30. a törzskönyvezett lófélék spermája, petesejtjei és embriói tenyésztéstechnikai bizonyítványának megállapításáról szóló, 1996. január 12-i 96/79/EGK bizottsági határozatnak;
31. a szarvasmarhafélék tenyészállatainak petesejtjeiről kiállított származási igazolásminta és az igazolásban feltüntetendő adatok megállapításáról szóló, 1996. január 12-i 96/80/EGK bizottsági határozatnak;
32. a szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási módszereinek meghatározásáról, valamint a 88/124/EGK és a 96/80/EK határozat módosításáról szóló, 2002. december 28-i 2002/8/EK bizottsági határozatnak
való megfelelést szolgálja.
Átmeneti rendelkezések
48. § (1)
(2) A törvény hatálybalépésekor bármely elismert tenyésztő szervezet által vezetett, államilag hitelesített tenyésztési nyilvántartás törzskönyvnek vagy tenyésztési főkönyvnek minősül. A törvény hatálybalépése előtt ilyen tevékenységet folytató szervezetek adataikat kötelesek az újonnan elismert tenyésztő szervezet részére térítésmentesen átadni.


 
Felhatalmazások
49. § (1) Felhatalmazást kap
a) a miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat,
A törvény korrigálja a felhatalmazó rendelkezést, amely eddig az „így különösen” szövegrésszel példálózó jellegű volt, ami nem felelt meg a jogalkotásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
1. a tenyészállat- és szaporítóanyag-használat, -felajánlás és -értékesítés feltételeit,
2. a teljesítményvizsgálatok, tenyészértékbecslés alapelveit,
3. a tenyészállatok teljesítményeinek adatgyűjtési módját, rendjét,
4. a kisállatfajok e törvénnyel érintett meghatározott körét,
5. az apaállat-elláttás módját, feltételét és költséghozzájárulásának módját,
6. a védett őshonos fajták genetikai fenntartását és támogatási rendjét,
7. a fajtaelismerés rendjét,
8. a tenyésztő szervezetkénti elismerésnek, az elismerés felfüggesztésének és visszavonásának szabályait,
9. az állatok egységes számozási, azonosítási és nyilvántartási rendjét,
10. a mesterséges termékenyítő állomás, apaállat szaporítóanyag előállításra történő felhasználásának, embrióátültető állomás, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep engedélyezésével, üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat,
11. a művi szaporító tevékenységgel összefüggő részletes szabályokat,
12. a díjfizetés ellenében végzett feladatokat és azok díjait,
13. a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalának és kivitelének előírásait,
14. a minisztérium költségvetéséből történő támogatások igénybevételének rendjét, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait,
15. a szakképesítéshez kötött tevékenységeket és a képzésre vonatkozó szabályokat,
16. az állattenyésztési bírság befizetésének és felhasználásának módját,
17.
rendeletben;
b) a miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körét, valamint a kijelölésük rendjét együttes rendeletben határozza meg.
Kiemelten sürgős módosítást igényelt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek és az állattenyésztésről szóló törvénynek a módosítása, mivel mindkettő esetében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Az állattenyésztésről szóló törvénynek pedig összhangban kell lennie az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével.
Az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállam a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalát csak 1 napos bejelentési határidőhöz kötheti, vagy kivételes esetben 2 napos bejelentési határidőhöz. A közösségi jogharmonizáció érdekében az Európai Unió tagállamából történő behozatal esetében a 15 napos határidőhöz kötött előzetes bejelentési kötelezettséget el kell hagyni az állattenyésztési törvényből. Harmadik országból történő behozatal esetében azonban továbbra is indokolt fenntartani a 15 napos határidőt. Emellett a közösségi irányelvnek való megfelelés érdekében el kell hagyni a kötelező bejelentés előírását, mivel az irányelv értelmében a beszállító csak a hatóság külön kérésére köteles megtenni a bejelentést.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tenyésztési hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.
(3)
KGD2007. 206. Jogszabálysértő az ebtenyésztési tevékenység minisztériumi elismerés nélküli, az elismert ebtenyésztő szervezetekkel párhuzamos végzése akkor is, ha a dokumentációt nem hitelesként jelölik meg. Ebfajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt adni csak elismert tenyésztő szervezet jogosult (1989. évi II. törvény 2. §, 16. §, 17. §; 1993. évi CXIV. törvény 2. §, 3. §, 14. §, 49. §; 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 3. §).

Melléklet az 1993. évi CXIV. törvényhez