123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről

Nyomtatóbarát változat

123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet

a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal, emu, strucc, valamint a vadászható emlős vadfaj fajtáinak tenyészállatait csak az e rendelet szerint elismert tenyésztő szervezet és fajtaelismerés alapján meghatározott feltételekkel tarthat fenn, törzskönyvezhet, és láthat el származási igazolással.

(2) Köztenyésztésbe csak az Átv., valamint e rendelet alapján elismert tenyésztő szervezet ideiglenes forgalmazási engedéllyel vagy fajtaelismeréssel rendelkező fajtája kerülhet.

(3) Tenyésztő szervezeti és fajtaelismerést a tenyésztéssel foglalkozó szervezetnek, illetve a külföldi fajta forgalmazójának kell kérnie.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Fajta: az állatok valamely lényeges küllemi, teljesítmény, származási vagy egyéb dokumentálható tulajdonsága alapján más fajtától megkülönböztethető, önálló fajtanévvel elismert köre;

2. Fajtaelismerési Szabályzat: külön jogszabály alapján összehívott teljesítményvizsgálati kódex bizottság bevonásával a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) által készített, a fajta elismerési eljárás szakmai részleteire vonatkozó előírások összessége;

3. Felülvizsgálati Szabályzat: az MgSzH által kialakított, a felülvizsgálatok és ellenőrzések részletes rendjére vonatkozó előírás;

4. Teljesítményvizsgálati Kódex: az MgSzH által külön jogszabály alapján kiadott teljesítményvizsgálati szabálygyűjtemény (a továbbiakban: kódex).

3. § (1) A tenyésztő szervezeti elismerést tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás az MgSzH-nál kérheti arra az önálló névvel megjelölt fajtára, amelyet köztenyésztésbe kíván vonni. A kérelmet két példányban kell benyújtani.

(2) A kérelmet az MgSzH bírálja el, és a tenyésztő szervezetként történő elismerésről határozatot hoz.

(3) A fajta elismerésére irányuló eljárás része a tenyésztőszervezeti elismerési eljárásnak.

4. § (1) A kérelmezőnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, és igazolnia kell, hogy

a) megfelelő nagyságú állatállománnyal rendelkezik ahhoz, hogy végrehajtson egy fajtanemesítési programot, vagy ahhoz, hogy fenn tudjon tartani fajtát,

b) képes elvégezni a származási igazoláshoz szükséges tenyésztési adatok felvételét és a szükséges ellenőrzéseket, valamint

c) képes feldolgozni és elemezni az állatok teljesítményvizsgálati adatait, amelyek a fajtanemesítési vagy fenntartási program végrehajtásához szükségesek.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az elismerést kérő megnevezését (cégnevét), címét, székhelyét (telephelyét);

b) az állatfajt és a fajtát;

c) a hasznosítási típust és a tenyészcélt;

d) a tenyésztésen belüli tevékenységi kört;

e) a személyi feltételeket, a tenyésztésvezető nevének külön feltüntetésével és iskolai végzettségét igazoló okirat másolatával;

f) a tenyésztési programot;

g)

h) a fajta besorolását;

i) arra való utalást, hogy van-e nemesítő;

j) az állatok, a tenyésztojás és a keltetőtojás jelölési módját, valamint az egyéb szaporítóanyag jelölési rendjét;

k) a rendelkezésre álló tenyész-, illetve árutermelő állomány létszámát és helyét, a tenyésztojást keltetők azonosítóját a kérelem benyújtása idején;

l) a fajta küllemi leírását, hibrid és keresztezési eljárás esetén a végterméket előállító, szaporító fokozatokra vonatkozóan is;

m) a kérelmező által meghatározott főbb, vagy gazdaságilag fontos paraméterek ismert vagy várható értékét, figyelemmel a szaporító fokozatokra is;

n) a törzskönyvi vagy tenyésztési főkönyvi szabályzatot, melynek általános előírásait az 1-6. számú mellékletek tartalmazzák, továbbá ló esetében annak az eredő törzskönyvnek a feltüntetését, amely törzskönyvi rendjének átvételére sor kerül;

o) a nyilvántartás és az igazolások rendjét;

p) a származásellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét.

(3) Ha a bejelentő egyéb vizsgálati szempontokat is megjelöl, a kérelemnek azokat is tartalmaznia kell.

(4) A kérelmező köteles beszerezni a tenyésztésvezető hozzájárulását érintett adatai kezeléséhez, amely hozzájárulást köteles a kérelemhez csatolni.

(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti tenyésztési programnak tartalmaznia kell:

a) a faj- és fajta megnevezését;

b) a nemesítési, keresztezési eljárást, valamint a vonalak megnevezését;

c) a megengedett immigrációt és a szelekció rendjét;

d) a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálat tárgyi feltételeit;

e) a nemesítés során alkalmazott teljesítményvizsgálatok rendjét, beleértve a vizsgálatok számát, illetve a populáció méretéhez viszonyított arányát, továbbá a tenyészértékbecslés módszerét;

f) a tenyészállat minősítés rendjét;

g) az apaállat mesterséges termékenyítési engedélyének feltételeit;

h) a szaporító anyag - baromfifajok esetében a tojás, a napos és ha szükséges a növendék állatcsoport - minőségi követelményeit.

(6) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez egyidejűleg mellékelni kell:

a) tenyésztő egyesület vagy szövetség esetén az alapszabály hiteles másolatát, a tagnyilvántartást, valamint a magyar bírósági nyilvántartásba vételt igazoló irat hiteles másolatát;

b) tenyésztő vállalkozás esetében az alapító okiratot (alapszabály, társasági szerződés) és a cégbírósági bejegyzés vagy a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;

c) a tenyésztésvezető szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló oklevél másolatát;

d) a származásigazolást aláírás mintával;

e) géntechnológiailag módosított fajták esetén a géntechnológiai hatóság által kiadott kibocsátási engedélyt.

(7) Az elismerést kérő tenyésztő szervezetnek a jelen rendeletben előírtak teljesítéséről saját szervezetén belül, vagy az adott tevékenységekre általa vagy más szervezetekkel együtt létrehozott szervezetei útján, illetve arra alkalmas más szervezetek megbízásával kell gondoskodnia. Ha az előírt feladatot nem a kérelmező látja el, azt a kérelemben külön meg kell jelölnie, és csatolnia kell a megbízandó szervezet nevét, címét, alapító okirat, egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány, továbbá a feladatok ellátására való alkalmasságát igazoló adatokat, valamint a megbízást és a feladatok ellátásának felelősségét szabályozó szerződést.

(8) Külföldi eredetű fajta esetén a (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell:

a) hiteles másolatban és magyar fordításban az adott ország illetékes hatósága által kiadott tenyésztőszervezeti elismerést, valamint az elfogadott tenyésztési programot, továbbá a kiállító szervezet nevét és címét, vagy

b) ha az adott ország ilyen elismerést nem ad ki, a származási ország illetékes hatóságának, ennek hiányában a fajta eredeti tulajdonosának, tenyésztőjének nyilatkozatát arról, hogy az adott országban érvényes szabályok szerint működik, továbbá

c) megállapodást, amely tartalmazza védett fajta esetén az adott fajta tenyésztésére és forgalmazására feljogosító engedélyt, a fajta eredeti tulajdonosától származó jogokat és kötelezettségeket, a kérelmező kizárólagosságát, és a fajtanév használatára vonatkozó rendelkezéseket.

5. § (1) Amennyiben különböző elismert tenyésztő szervezetek fajtáival történik keresztezés, a keresztezett állatok nyilvántartásáról, teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről az érintett tenyésztő szervezeteknek megállapodást kell kötniük, melyet a tenyésztési program részeként csatolni kell.

(2) Az érintett fajták tenyésztési programjában részletesen kell ismertetni az ajánlott keresztezési konstrukciókat. Összetett keresztezés esetén a felhasznált keresztezett tenyészállatokkal szemben támasztott teljesítmény- és törzskönyvi követelményeket a tenyésztési programban meg kell adni.

(3) Ha a fajta előállításához vagy a keresztezéshez valamely védett fajtát is felhasználtak, a kérelmezőnek rendelkeznie kell a védett fajta felhasználására vonatkozó, a védelmet élvezőtől kapott joggal, és az erről szóló megállapodással. Külföldi védett fajta esetén a védelmet élvezőtől hozzájárulást kell beszerezni a fajtanév használatához.

6. § (1) Védett külföldi fajta esetében, amennyiben a kérelmező a fajtaelismerésre, illetve fenntartásra irányuló teljesítményvizsgálaton kívül nem kíván teljesítményvizsgálatot, tenyészértékbecslést, illetve szelekciót végezni, a kérelmet és a tenyésztési programot egyszerűsített formában kell benyújtani, mely esetben a kérelemnek nem kell tartalmazni a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglaltakat, a tenyésztési programnak pedig a 4. § (5) bekezdésének d) pontjában a teljesítményvizsgálat tárgyi feltételeire előírtakat.

(2) Baromfi fajok esetében, amennyiben a tevékenység kizárólag import szülőpárok forgalmazására terjed ki, a kérelemnek nem kell tartalmaznia a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat.

7. § (1) Az MgSzH a kérelmet megvizsgálja. A rendelet előírásainak megfelelő kérelem esetén a fajtát nyilvántartásba veszi, hiányos kérelem esetén hiánypótlást rendel el. A hiánypótlás határidőre történő teljesítésének elmulasztása esetén a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(2) Az MgSzH a világfajták azon körének kivételével, ahol a tenyésztő szervezet végrehajtja a hasznosítási iránynak megfelelő tulajdonságra a teljesítményvizsgálatot, elvégzi a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot.

8. § (1) Az elismerési eljárás célja annak megállapítása, hogy a kérelmező által a kérelemben megadottak a valóságnak megfelelnek, a tenyésztési program megfelel a nemzetközi szakmai elvárásoknak, annak végrehajtása biztosított, a megvalósításhoz a személyi és tárgyi feltételek, valamint a megfelelő létszámú állatállomány rendelkezésre áll, továbbá a fajta jogi státusa rendezett.

(2) Az MgSzH az elismerési eljárásban ellenőrzi a bejelentett adatok és az (1) bekezdésben foglaltakat helyességét, ennek során betekint a törzskönyv vagy a tenyésztési főkönyv Átv. 9. §-a szerinti országos állattenyésztési adatbankba befogadott adataiba, továbbá teljesítményvizsgálatot rendel el.

(3) Az MgSzH három éven belül köteles lefolytatni a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot, amely során a fajtára jellemző értékmérő tulajdonságok reprodukálhatóságát vizsgálja. Amennyiben a bejelentő mulasztásából adódóan ez nem lehetséges, a vizsgálatot lezárja, és a kérelmet elutasítja.

9. § A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot kérelemre, díjfizetés ellenében az MgSzH akkor is elvégzi, ha azt a hazai tenyésztésben nem kívánják felhasználni.

10. § (1) A fajta nyilvántartásba vételét követően a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot akkor lehet megkezdeni, ha az Átv. 20. § (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a 7. számú mellékletben meghatározott létszámú állatállományt a fajta eléri.

(2) Az MgSzH a megfelelő számú adatot, illetve vizsgálati mintát biztosító állatlétszám eléréséig is köteles a tenyésztési főkönyv, illetve a törzskönyv adatait értékelni, a tevékenységet ellenőrizni.

11. § (1) Már nyilvántartásba vett fajták nevével újabb fajta elismerését kérelmezni nem lehet, kivéve, ha

a) a védett fajtát tulajdonosa értékesíti, és az új tulajdonos nyújtja be a kérelmet, vagy

b) a szabad fajta elismert tenyésztő szervezete megszűnik, illetve a fajta tenyésztéséről lemond.

(2) A fajtákat a bejelentéskor és az elismeréskor be kell sorolni, az alábbiak szerint:

a) a nemesítés végeredménye alapján:

aa) fajtatiszta, amennyiben az utódgeneráció a tenyésztési elvek figyelembevétele mellett a fajtába tartozó bármely hím és nőivarú állat párosításával előállítható,

ab) hibrid, amennyiben a végtermék előállítása speciális tenyészvonalak tervszerű párosításával történik. Nem lehet elismerést kérni olyan hibridekre, amelyeknél a párosítandó állatok köre csak fajtanévvel van megjelölve, illetve ha a speciális hibrid tenyészvonalak nem kerülnek kialakításra, és valójában fajtatiszta állatokkal végzik a keresztezést;

b) a nemesítés helye szerint:

ba) hazai, amennyiben a tenyésztési program hazai teljesítményvizsgálatra, tenyészértékbecslésre és szelekcióra épít, továbbá amelynek tenyészcélját, a nemesítésére és fenntartására irányuló tenyésztési módszerét Magyarországon dolgozták ki, vagy

bb) világfajta, amely esetében a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint, a fajta hazai nemesítését a magyar tenyésztő szervezet önállóan végzi,

bc) külföldi, amelynek tenyészcélját külföldön határozzák meg, és nemesítése meghatározó módon külföldön történik, teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés és szelekció lényeges elemei nem Magyarországon valósulnak meg;

c) a védettség alapján:

ca) védett fajta, amennyiben nemesítője ismert, szabadalommal vagy más jogi védelemmel rendelkezik,

cb) szabad besorolású fajta, amennyiben a ca) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, illetve ha az elismerésre történő bejelentést tenyésztő egyesület, vagy szövetség tette, és az elismerést követően a fajta fenntartás egyesületi vagy szövetségi formában történik.

(3) Külföldi fajta esetében a védettség szerinti besorolást az eredeti elismerési állapot alapján kell megtenni.

12. § (1) Az elismerésre bejelentett, a nyilvántartásba vett, illetve az elismert fajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatait a törzskönyvben vagy tenyésztési főkönyvben kell nyilvántartani, és azokat hitelesítés és adattárolás céljából az MgSzH által előírt formában az Átv. 9. §-a szerint az MgSzH-nál működtetett adatbanknak át kell adni.

(2) A tenyésztési adatok akkor válnak hitelessé, ha azokat a vonatkozó előírások szerint vezetik, a fajta nyilvántartásba vételét követően az adat felvételezést az MgSzH ellenőrizte, és az MgSzH az adatokat az országos állattenyésztési adatbázisba az ellenőrzést követően befogadta.

13. § (1) A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot a kódexben leírt módszer szerint kell elvégezni. A kódexben le nem írt vizsgálati módszert a vizsgálat megkezdése előtt, a kódex kidolgozására vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével az MgSzH-nak írásban kell rögzítenie. A vizsgálatra beküldendő egyedszámot a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatnak az elismerésre bejelentett fajta azon generációjára kell kiterjednie, amely megfelel a fajta leírásának, a tenyészcélnak, és amely a fajtára jellemző első generáció.

(3) A besorolás szerint első generációnak minősül:

a) fajtatiszta fajták esetében a fajtába tartozó anyáktól és apáktól származó utódnemzedék;

b) hibridek esetében a szülő, illetve végtermék generáció.

(4) A kérelmező köteles gondoskodni arról, hogy a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatokhoz szükséges 8. számú melléklet szerinti minta az MgSzH által készített és a kérelmezővel egyeztetett, elismerési vizsgálati tervben rögzített határidőre térítésmentesen az MgSzH rendelkezésére álljon.

(5) Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdés szerinti mintát meghatározott időre és módon nem biztosítja, az MgSzH a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot megszünteti és a kérelem elutasítására tesz javaslatot.

(6) A géntechnológiailag módosított fajták elismerésére irányuló kísérleti teljesítményvizsgálatot az MgSzH a géntechnológiai hatóság által kiadott kibocsátási engedélyben előírt feltételek figyelembevételével végzi.

14. § (1) A fajta elismerésére, valamint a fajta elismerésének fenntartására irányuló teljesítményvizsgálatot az MgSzH saját telephelyein, vagy ennek hiányában megfelelő és független, erre kijelölt telepeken végezheti. Ez utóbbi esetben az MgSzH erre vonatkozó megállapodást köt a telep üzemeltetőjével.

(2) Az elismerésre, valamint az elismerés fenntartására irányuló teljesítményvizsgálatok elvégzéséért, a teljes felmerült költségek figyelembevételével a kérelmezőnek az MgSzH részére külön jogszabályban foglaltak szerint díjat kell fizetnie.

(3) Ha a fajta vizsgálata a 9. § alapján történik, a vizsgálat teljes költsége a kérelmezőt terheli, ebben az esetben a kérelmezőnek joga van az eredmények közzétételétől elzárkózni.

15. § (1) Az MgSzH az előírásoknak megfelelő kérelem és az Átv. 20. § (2) bekezdésének való megfelelés esetén a tenyésztő szervezetet az adott fajta vonatkozásában, az Átv. 22. § (1) bekezdése szerint határozatban visszavonásig elismeri. Ezzel egyidejűleg az adott fajta vonatkozásában az MgSzH

a) megfelelő kérelem esetén, amennyiben még a fajta elismerésére irányuló teljesítményvizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre, ideiglenes forgalmazási engedélyt ad ki a kérelemben szereplő állományok vonatkozásában;

b) megfelelő kérelem, illetve a fajta elismerésére irányuló vizsgálat eredményének birtokában elismerést ad ki.

(2) Az Átv. 21. § (2) bekezdése alapján ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet elismerését, valamint az adott fajta ideiglenes forgalmazási engedélyét három évre adja ki az MgSzH.

(3) A fajtaelismerés megtörténtét az MgSzH-nál erre a célra rendszeresített nyilvántartó könyvbe kell bevezetni.

(4) A tenyésztő szervezeti elismerést követően az elismert tenyésztő szervezet felelős az elismerés alapjául szolgáló tenyésztési program maradéktalan végrehajtásáért.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elismerést követően az MgSzH közzé teszi:

a) a fajtafenntartóként elismert tenyésztő szervezet nevét, címét;

b) az elismert fajta nevét és az állatfajt;

c) a fajta besorolását;

d) a bejelentő által javasolt hasznosítási irányt;

e) a vizsgálatról készített jelentés hozzáférhetőségének helyét és idejét.

(6) Az Átv. 24. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyáshoz a kérelmet az MgSzH-hoz kell benyújtani.

16. § (1) Az elismerés fenntartásához szükséges felülvizsgálatok, ellenőrzések és a 9. számú melléklet szerinti teljesítményvizsgálatok elvégzéséről az MgSzH gondoskodik a Felülvizsgálati- és Fajtaelismerési Szabályzatban leírtak figyelembevételével. Az elismerés fenntartása érdekében a hibridek, a védett fajtatiszta fajták, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetekben kell ezt a teljesítményvizsgálatot végezni.

(2) A felülvizsgálatok és az ellenőrzések kiterjednek az elismerés alapján végzett tevékenységekre, a fajtára, a tenyésztési programra és az elismert tenyésztő szervezet tevékenységére.

(3) Az Átv. 9. §-a szerinti adatbankba átadott törzskönyvi és teljesítményvizsgálati adatok alapján az MgSzH statisztikai módszerekkel ellenőrzi az adat-felvételezés mennyiségi és minőségi mutatóit, a tenyészértékbecslést és a szelekció intenzitását.

17. § (1) Az MgSzH a tenyésztő szervezet elismerését, amennyiben az a jogszabályban és az elismerésben előírt feltételeket nem tartja be

a) felfüggeszti a fajta forgalmazásának korlátozásával, az előírásoknak megfelelő állapot visszaállításáig;

b) az Átv. 23. §-ának (2) bekezdése szerint visszavonja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felfüggesztő határozatban meg kell jelölni azokat a feladatokat, amelyeket pótolni kell, továbbá azok teljesítésének határidejét, valamint a tenyész- és szaporítóanyag forgalmának korlátozására vonatkozó szabályokat. A felfüggesztés az adatfelvételezési és nyilvántartási tevékenységet nem érinti.

(3) Az elismerés visszavonására, illetve a fajta nyilvántartásból való törlésére irányuló határozatban az MgSzH meghatározza a fajta még meglévő állományának hasznosítási módját azon tenyésztő szervezet számára, akitől az engedély visszavonásra kerül.

(4) Az elismert tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy az elismerés visszavonása esetén az újabb szervezet elismeréséig a tenyésztő szervezeti feladatokat a tenyésztési hatóság látja el, vagy az átmeneti időszakban a feladat ellátásával, szerződés keretében, más arra alkalmas szervezetet bíz meg.

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a tenyésztő szervezetkénti elismerés, továbbá egyes tenyészállatokra vonatkozó törzskönyv, valamint tenyésztési főkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályairól szóló 30/1994. (VI. 28.) FM rendelet, valamint a fajtaelismerés rendjéről szóló 31/1994. (VI. 28.) FM rendelet.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Őshonos és külön jogszabályban nevesített fajták fajtaelismerése és kapcsolódó tenyésztő szervezetük elismerésére a külön jogszabályban előírtak az irányadók.

(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 77/504/EGK irányelve (1977. július 25.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól;

b) a Tanács 89/361/EGK irányelve (1989. május 30.) a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről.

(5) Ez a rendelet a következő uniós aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 84/247/EGK határozata (1984. április 27.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy létrehozó tenyésztő egyesületek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról;

b) a Bizottság 84/419/EGK határozata (1984. július 19.) a szarvasmarhák törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról;

c) a Bizottság 89/501/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról;

d) a Bizottság 89/502/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények megállapításáról;

e) a Bizottság 89/503/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról;

f) a Bizottság 89/504/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról;

g) a Bizottság 89/505/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról;

h) a Bizottság 89/506/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról;

i) a Bizottság 90/254/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szervezetekre és szövetségekre vonatkozó alkalmassági szempontok megállapításáról;

j) a Bizottság 90/255/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyvbe történő bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról;

k) a Bizottság 90/258/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermája, petesejtjei és embrióik tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról;

l) a Bizottság 92/353/EGK határozata (1992. június 11.) a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő egyesületek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról;

m) a Bizottság 2005/379/EK határozata (2005. május 17.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól, azok spermájáról, petesejtjeiről és embrióiról kiállított származási bizonyítványról és az abban feltüntetendő adatokról.

A rendelet mellékletei a letölthető PDF állmányban olvashatók!